PSI Irányelv és a kultúrális, akadémiai intézmények, országhelyzet bemutatás és közszolgálati műsorszolgáltatók

A LAPSI kétnapos programja ma délután a 4. Tematikus találkozó témakörének megtárgyalásával folytatta. Itt a PSI Irányelvet előbb a kulturális intézmények, majd az akadémiai szektor, jelesül a közpénzekből finanszírozott kutató- és oktatóhelyek szemszögéből vizsgálta, mindezt a tudásalapú társadalom igénye szem előtt tartásával.

Elsőként Giuliana De Francesco festette le a közpénzből finanszírozott olasz múzeumok esetében az adatok elérhetőségét. A következő portálokat érintette:

www.Culturaitalia.it,  www.bam-portal.de, www.europeana.eu. Ez utóbbinál megemlítette, hogy az ATHENA az európai múzumok hozzájárulása az Europeana programhoz.számára

A kutatóhelyek szempontjából Dr. Razvan Dinca, Bukaresti Jogi Egyetemről elemezte a PSI Irányelvet, míg dr. Maja Bogataj Szlovénia (IPI) a szerzői jogok szemszögéből sorolta fel a feltételezett általános és tudományos haszon ismérveit.

Prof. Paul Torremans kifejtette, hogy a PSI irányelv azzal a feltételezéssel él, hogy a közfeladat ellátása közpénzekből táplálkozik, ami nem minden esetben van így.

A tudományos kutatók és a PSI Irányelv  kontextusában ingyenes hozzáférésről már azért is helytelen beszélni, mert vannak esetek, ahol ez a szerzői jognak, harmadik fél jogának ellentmond. Felmerült a kérdés, a kulturális, oktatási, tudományos adatok vonatkozásában 

a PSI irányelv használandó vagy más jogi megoldást kell keresni?

A lengyel szakértő Igor Ostowski, miniszterelnöki tanácsadó előadásában megjegyeztehazájában éppen a mai napon tárgyalták és fogadták el a közérdekű erőforrások hozzáférhetővé tételének koncepcióját. A Polska2030 kezdeményezés keretében a koncepció a jelenlegi PSI hozzáférési mechanizmus kiterjesztésének tekinthető és a  következő célokat szolgála:

• Átláthatóság,
• Hatékonyság,
• Innováció,
• Együttműködés a polgárok fokozott részvétele a közéletben

Mindez a brazil modelhez hasonlítható, bár az merészebb. (Ne csodálkozzunk Brazília említésén, napjaink közgazdasági sajtójában hivatkozások találhatók olyan előrejelzésre, miszerint  2050-ben messze Kína vezeti majd a gazdaságilag legerősebb országok sorát, az első 10-ben csak két EU tagország lesz és mindkettőt megelőzi majd Brazília) lásd PwC:  A Világ 2050-ben.

Az utolsó előadó elmondta, az Egyesült Királyságban a közszolgálati adók nézőinek 20 %-a később nézi meg a kívánt műsort anélkül, hogy pld. szerzői jogdíj miatt a szolgáltatásért többet kellene fizetniük. A BBC korábbi törekvése, hogy archívumában található anyagokat ilyen célra digitalizálja most félbeszakadt, mivel a kormány erre a célra nem adott költségvetési támogatást. 
A nap további magyar vonatkozású eseménye, hogy a LAPSI projekt vezetése kész komolyan megvizsgálni a lehetőségét, hogy meghívás esetén előadást tartsanak a június elejei budapesti PCC üléshez kapcsolódó konferencián. Az ügyben a PCC esemény házigazdája, a VM Földügyi Főosztály vezetője megerősítés céljából értesítést kapott.
HUNAGI LAPSI csapatának képviseletében a közeljövő szakmai eseményein több HUNAGI tagszervzeti szakértő vesz részt: februárban Berlinben Juhász Géza Péter (VÁTI) és Podolcsák Ádám (Compet-Terra), Leuvenben Iván Gyula (FÖMI), míg a milánói első nyilvános LAPSI konferencián előadás megtartására lenne esélye a hazai liszenchelyzet témakörében PSI szakértőnk Dr. Kovács A. Tamás, míg a földügyi szolgáltatásfejlesztés jogi sajátosságairól Zalaba Piroska csapattagoknak. A kultúrális témakörben a nagyközönség bevonhatóságának jó pélájaként HUNAGI képviselője felhívta az olasz előadó Giuliana De Francesco figyelmét a magyar www.szoborlap.hu civil kezdeményezésre, amely a közterületi művészi alkotások egyfajta katalógusa, illetve annak példáján január közepe óta béta verzióban működő statuemap.com portáljára, amely angol nyelvű és célját tekintve határon túlnyúló, ennek megfelelően tartalma érthető módon kevésbé ellenőrízhető, ahogy erre Pál Tamás felhívta a figyelmemet.