Gondolatok a földmegfigyelési/térinformatika szerepéről az Agenda 2030 FFC hatékony megvalósítása érdekében alkalmazott kapcsolati megközelítésben

Az Agenda 2030 céljainak elérése nem valósulhat meg az érintett szektorok, diszciplinák és szakmai szekérvárak egymástól elkülönülten végzett tevékenysége esetén. A koordinált és partneri együttműködés kapcsolati megközelítés az adatok  és információk terén is kihívást de lehetőséget is jelent. A földügyi-térinformatikai szakterület szolgáltatási képességét és szerepét várhatóan jelentősen növelő hatásával kell számolni.

•      Az Agenda 2030 célkitűzéseinek megvalósítása érdekében igény van nemzeti szinten a téradat- és földmegfigyelési infrastruktúrák integrálására a statisztikai információs rendszerrel és interoperábilis kapcsolatuk biztosítására a szakági információs rendszerekkel, Európában az INSPIRE követelményeihez, valamint az EuroGEOSS és a Copernicus  bevált gyakorlatához igazodva. (Ezt segíti elő pld. az ENSZ statisztikai részlegéhez betagozódó GGIM tanácsadó testület, vagy legújabban, az Eurogeographics belépése a GEO szervezetbe, ahol már jelen vannak a FIG, ISPRS, ICA, GSDI, OGC, ISDE és mintegy további száz együttműködő szakmai szervezet)
•      Igény a téradatok és földmegfigyelési adatok, szolgáltatások felhasználására az Agenda 2030 17 főcélja, 169 alcélja és 232 indikátorának hely és idő szerinti gyűjtésében, kezelésében, elemzésében, megjelenítésében és az éves jelentések elkészítésében
•       Igény a multidiszciplináris megközelítésre, szakágazatok közötti együttműködésre, az ezt kiszolgáló eszközök, megoldások és infrastruktúrák rendelkezésre állására, a célterületek közötti kapcsolatok és átfedések területén jártas, rendszerszemléletű intézmények és szakemberek bevonására. Az elterjedt nevén ’nexus megközelítés’ eredményes módszernek bizonyult több célterület, illetve alcéljainak egymással való kapcsolata, kölcsönhatása figyelembevételére. 
•        A kiválasztott kapcsolati csomópontokra példa: ’víz – élelem – energia – éghajlat’, melyet a városiasodás, az egészségügy és a migráció/mobilitás összefüggései szemszögéből elemeznek áprilisban a The Water Institute 2. Nexus konferenciáján (Chapel Hill Message, 2018). Más, erőforrás szemléletű nexus megközelítés csomópontjai a víz, energia, élelem, föld és anyagok  (R.Bleischwitz et al, 2018). Hazánknak különösen a vízügy, földügy és élelmezésügy területén lehetnének a földmegfigyeléssel és térinformatikával támogatott lehetőségei, ami a kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztését kívánja meg.
•       Az interdiszciplináris megközelítés a szakágazatok érintett és érdekelt intézményeinek, szakembereinek bevonását igényli, a figyelemfelhívásukat az MFTTT már az elmúlt év elejétől megkezdte.
•       A téradat infrastruktúrák hatékony eszközt jelentenek  az integrált  FFC megvalósításában, lehetővé téve a szakágazatok közötti hatékony, interdiszciplináris együttműködést és biztosítva az adatok, információk szükség szerint földrajzi hely vagy kiválasztott területegység szerinti, időbeli kezelésének képességét.
•        A nexus megközelítés, továbbá a földmegfigyelési és  téradat infrastruktúráknak a statisztikai rendszerrel való kívánt integrációja szinergikus hozzájárulást biztosíthat az Agenda 2030 FF keretrendszer nemzeti feladatainak ellátására  vonatkozó 2091/2017. (XII. 28.) Korm. Határozat végrehajtásához, amely 9 minisztert nevesített felelősnek. A megvalósítás rendszerszemléletet és interdiszciplináris megközelítést kíván.