Gondolatok a Digitális Föld 2030 víziójához

 A Digitális Föld Nemzetközi Társaság (ISDE) elnöke Dr. Alessandro Annoni, a JRC  egykori részlegvezetője (hozzá tartozott az INSPIRE és az alapadatok, majd a Digitális Föld és Digitális Gazdaság témaköre) október 25-én azzal keresett meg ISDE alapító tagokat, köztük Tim Foresman (Egy.Áll.) , Mario Hernandez (Mexikó) , Milan Konecny  (Csehország), John van Genderen (Hollandia), Richard Simpson (Ausztrália), Hiromichi Fukui (Japán) professzorokat, hogy osszák meg gondolataikat a készülő és hamarosan publikálandó Digital Earth Vision 2030 dokumentum kapcsán, annak tartalmi ismerete nélkül a digitális föld jövőjéről, hogy a szerzői munkaközösség még figyelembe vehesse a felkértek releváns, befolyás-mentes meglátásait. Annoni levélre adott hozzájárulásomra az ISDE elnöke november 9-i válaszában azt írta, meglátom majd, a legtöbb felvetésemet a hamarosan publikált dokumentum tartalmazni fogja. Megküldött gondolataim a következők voltak:

"Not yet being familiar with the draft text, and the recent email conversation and inputs, here you are my prompt thoughts related to the ISDE Vision 2030.

According to my view in general,

the new Vision 2030 should reflect ISDE’s scientifically sound, innovative, and practical approach using the digital technologies - a digital twin based on EO, GI, multidomain/multilayered Big Data, AI etc. - to model and simulate the Earth System.

Well documented and preserved geo-located, multitemporal observation data, as well as any type of associated facts and evidence are crucial to provide analysis ready data, as input for modelling and simulation, to generate reliable information needed by evidence-based decision making.

The aim should be to support strengthening the resilience of the human societies and their citizen to adopt to the challenges caused by impacts of the critical changes (e.g., draught, floods, food and water security, societal security, migration, human settlements, energy crisis, disaster risk reduction, economic shortage, transportation, and supply chain discrepancies - only a few to mention)

Based on the efforts and achievements reached by ISDE so far, and taking into account the urgent need of acceleration of the accomplishment of the Agenda 2030 SDGs, five major areas seem to be especially adequate, beneficial and feasible where ISDE could act and contribute:

 

1.     Promote innovative contribution to the achievement of some selected SDGs. Preference should be given to interdisciplinary approach, where interoperability, compliance with standards and readiness for cooperation and common interest of the participants/partners are inevitable. Potential areas include Food-Water-Energy or Urban climate-Health-Energy Nexus. Besides Universities and Academia, engagement of industry stakeholders and empower citizens are critical to attract governments too.

2.     Promote capacity building/education related to the multiscale Digital Earth model from local to global providing insight of the capabilities for the benefit of the societies. Education, raising motivation in this context is recommended from the elementary school, mobilizing the pupils and students by competition and interactive gaming plus advocating relevant curriculum.

3.     By networking - the science/academia and private sector leadership, to facilitate coordinated collaboration in selected SDGs being capable to provide information and/or services as support of decisions related to early warning, warning, and emergency warning (based on present but not limited on SDG targets and indicators). Such a contribution might be attractive for the governments from local to national level and for the intergovernmental custodian organization as well.

4.     Communication of these efforts and achievement, providing platform for exchange of relevant information. The involvement of volunteers, citizen scientists and the learned societies/NGOs to be welcomed. Providing publication (e.g., in IJDE, JBED, Nature, NPAS) for disseminate innovative, sustainable, and resilient solutions, best practices, lessons learned in any of the 17 SDGs areas would be significant contribution and enhance the cohesion in the ISDE network (to be further develop on regional and national level as well)

5.     To keep/strengthen horizontal relations, partnerships with global stakeholders such as ISC, UN[1], GEO, CEOS, OGC and institutions such as JRC, IIASA, IISD and CBAS to facilitate the accomplishment of 1-4, by the way raise visibility and to allow wider acknowledgement, while the priority of points 1-5 are subject of and depends on the ISDE governance.

 

The UN Water Conference (Spring, 2023)[2] would be an excellent occasion to announce the enhanced ISDE Vision for 2030

 

Gabor Remetey

6. 11. 2022"

---

[1] UN: here, potential partners include the FAO, UN Statistical Division, UNSD GGIM, UNEP, UNESCO, UN HABITAT (with its New Urban Agenda), WHO, WMO, UNDP and SDSN as well as UN supported/acknowledged regional offices (from Geneva to Beijing)

[2] (Extract from official UN news: a Preparatory Meeting took place on 25 October 2022, at UN HQ in New York. Immediately prior to the Preparatory Meeting, approximately 1,200 stakeholders participated in the Stakeholder Dialogue of the Preparatory Meeting for the UN 2023 Water Conference. This one-day event was organized to ensure that stakeholders would have meaningful input to the Preparatory Meeting. It took place online and in person at UN Headquarters on 24 October 2022. Discussions focused on the catalyzers of the SDG6 Global Acceleration Framework. UN General Assembly President Csaba Kőrösi encouraged participants to discuss “game changers” from the perspective of “solidarity, sustainability, and science,” which is the motto of the 77th session of the UNGA.)

Palya Tamás (MFTTT WG4SDG) figyelemfelhívó összefoglalója az UNEP - EU környezetvédelem-politikai rendezvény első napjáról

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) valamint az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége szervezésében két napos online konferencia zajlott 2022. november 29-30-án

https:/ /www.eventbrite.co.uk/e/strengthening-multilateralism-through-science-day-1-tickets-414133102257?keep_tld=1

A konferencia lehetőséget biztosított a tudományos alapú fenntartható fejlődéssel kapcsolatos folyamatban lévő és közelgő globális erőfeszítések megvitatására nemzetközi szervezetek, uniós intézmények, a tagállamok, a tudományos szektor, a pénzügyi intézmények és a civil társadalom képviselőinek részvételével.

A kormányok nemzetközi együttműködésen, politikákon és jogszabályokon keresztül vezethetik a társadalom átalakulását egy fenntartható jövő felé, amint az az UNEP „Making Peace With Nature” első összefoglaló jelentésében is szerepel.  (Making Peace With Nature | UNEP - UN Environment Programme) 

Ez az esemény elismeri a tudomány jelentőségét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításában.

A panel megbeszélés résztvevői többször aláhúzták az adatok fontosságát, hiszen a tudomány az adatokon alapul, amelyek a megoldásokhoz vezetnek minket, mind helyi, mind regionális, mind lokális szinten.

 

 

Összefoglaló 'A tudománytól a zéró szennyezési akciókig' témakörben lezajlott UNEP - EU on-line esemény mai, második napjáról

Az Európai Tanács cseh elnöksége égisze alatt szervezett on-line találkozó weboldala: http://tiny.cc/SciencetoZeroPollution. 

Nem kétséges, hogy a 'zéró szennyezés' témakör szorosan kapcsolódik az ENSZ Agenda 2030 Fenntartható Fejlődési Célok több célterületéhez és a megvalósításban a földmegfigyelés és térinformatika teljes mértékben jelen van. Ezért is készült figyelemfelhívó összefoglaló az MFTTT WG4SDG számára.

Az ülést Luc Bas, az Európai Környezeti Ügynökség koordinációs és stratégiai részlegének vezetője nyitotta meg és moderálta 70+ résztvevővel.

Alphonce Munyao Muia az ENSZ Környezeti Program (UNEP) szakbizottsági tagja felvezető előadásában annak a reményének adott kifejezést, hogy a témakör találkozóin, munkájában egyre több fiatal részvételére számíthatnak, hiszen a politikai döntések jövőbeni kihatása elsősorban a fiatalokat érinti majd.

Andrea Hinwood az UNEP vezető kutatója statisztikát közölt pld a légszennyezettség világhelyzetéről. 2019-ben a világon a népesség 92%-a olyan helyen élt, ahol a levegő finomszemcsés szálló por (PM) mennyisége a 2,5 mikrométernél kisebb, PM2,5 WHO határértékét meghaladta. Előrejelzések szerint, amennyiben nincs változás a jelenlegi politikában, a PM2,5 értékek 2030-ig 50%-kal emelkedhetnek.

Rövid kitérő: jelen emlékeztető írása közben utánanéztem:

„Az Európai Unióban a PM2,5-koncentráció egy évre vonatkozó egészségügyi határértéke 25 mikrogramm köbméterenként (μg/m3), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határérték pedig 10 μg/m3. A PM2,5-re nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, azonban azt, hogy mennyire veszélyes az emberi egészségre, jól mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, amelyek szerint az Európai Unióban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember veszti idő előtt az életét minden évben a PM2,5-szennyezés miatt.” (Forrás: Levegő Munkacsoport, 2020.04.20)

Az IQAir egész világra kiterjedő statisztikája szerint pld. Magyarországon 2021-ben az éves átlagos PM2,5 érték x3.1 volt. A honlapon a légminőségi index (US AQI) értékek valós időben, településekre vonatkozóan olvashatóak

Mit jelent az US AQI? The Air Quality Index (AQI) is used for reporting daily air quality. It tells you how clean or polluted your air is, and what associated health effects might be a concern for you. The AQI focuses on health effects you may experience within a few hours or days after breathing polluted air. EPA calculates the AQI for five major air pollutants regulated by the Clean Air Act: ground-level ozone, particle pollution (also known as particulate matter), carbon monoxide, sulfur dioxide, and nitrogen dioxide. For each of these pollutants, EPA has established national air quality standards to protect public health Ground-level ozone and airborne particles are the two pollutants that pose the greatest threat to human health in this country. Forrás: https://www.weather.gov/safety/airquality-aqindex

Andrea Hinwood előadásában hasonlóan riasztó a globális műanyag termelésre vonatkozó, 2050-re becsült éves 1100 millió tonna mennyiség a Plastics Europe 2019-es tanulmánya szerint. Más források 760 millió tonna mennyiséget prognosztizálnak melyből 11 millió tonna jut az óceánokba.

Az előadófelhívta a figyelmet arra, hogy 2023. január 30-február 3 között Bankok lesz a helyszíne az UNEP ad-hoc ’Tudomány-Politika Panel’ elnevezésű nyíltvégű munkacsoport találkozójának, mely interneten is követhető lesz. Bejelentette, hogy éppen ezekben a napokban az uruguay-i Punta del Estében népes részvétellel folyik az első Kormányközi Tárgyalások Bizottsága (INC) ülése a Globális Műanyag Egyezményről UNEP részvétellel.

Az 5. ENSZ Környezeti Közgyűlés határozott (UNEA 5.2) 2022 februárjában Nairobiban arról, hogy kíséreljek meg egy IPCC-típusú tudománypolitikai panel létrehozását 2024 végéig.

Maria Neira, a közegészségügy területén a WHO ’környezeti és társadalmi egészségbefolyásoló tényezők’ részlegigazgatója az akciókra mozgósító pozitív kommunikációt javasolja, mert ezzel lehet motiválni a polgárokat. Az ezzel ellentétes apokaliptikus hírek az emberekre inkább bénítóan hatnak. Fontos a polgárokkal való kommunikációban a visszajelzések lehetővé tétele és felhasználása.

Joachim D’Eugenio, a DG ENV zéró szennyezési szakpolitikai tanácsadója kiemelte, hogy a tényadatokban nincs hiány, most már az akciókra kell összpontosítani. December elején a DG ENV és a JRC beszámol a legfrissebb tudományos ismeretekről a Globális Műanyag Panelben.

Miroslav Havránek, a Cseh Környezeti Információs Ügynökség igazgatója az integrált kutatások jelentőségét emelte ki. Szerinte híd építendő a kutatók és a politikai döntéshozók közé, mert a tudományos eredmények megértetése a politikusokkal általában nem várható el a tudósoktól hatékonyan ez tájékozott infuenszerektől várható el. Eszközként eredményesen használható a közösségi háló. Ugyanakkor, nem elegendő a politikusokat felvilágosítani, az őket megválasztó polgárok tájékoztatása is lényeges.

Az UNEP GEN részéről Marina Garlatti közreadta az  "Actions on Air Quality: A Global Summary of Policies and Programmes to Reduce Air Pollution" dokumentum elérhetőségét ▶ https://www.unep.org/resources/report/actions-air-quality-global-summary-policies-and-programmes-reduce-air-pollution

 Az UNEP 'Science-Policy-Panel' hozzájárulása a kémiai szerek és a hulladék helyes szennyezésgátló kezeléséhez itt található:

Az EU 2022. december 14-én mutatja be és vitatja meg a Zéró szennyezés és az érdekelt/érintett szereplők konferenciáját:  https://environment.ec.europa.eu/events/zero-pollution-stakeholder-conference-2022-12-14_en  

Az esemény távolról is követhető lesz:  https://webcast.ec.europa.eu/zero-pollution-stakeholder-conference-2022-12-14 

Korábbi rendezvény a “Zero Pollution Monitoring and Outlook” témakörben  ▶ https://environment.ec.europa.eu/news/zero-pollution-monitoring-and-outlook-workshop-2022-05-25_en

Randy Olsen intelemét adta közre a moderátor Luc Bas a résztvevők számára:  

https://www.amazon.com/Dont-Be-Such-Scientist-Substance/dp/1597265632

 

Köszönet Palya Tamásnak, aki a mai eseményre felhívta a figyelmet!

Frissített beszámoló a GeoWeek 2022 Fenntartható Fejlődési Célok témakörű, hó eleji EO4SDG kísérő rendezvényéről

Beszámoló a ’Földmegfigyelés a Fenntartható Fejlődési Célok elérésének szolgálatában’ (EO4SDG) GEO kezdeményezés éves üléséről

GeoWeek 2022, Accra, 2022. november 1

(Frissítve: 2022. december 6-án)

 

A 114 tagországot (ide értve az Európai Bizottságot is) és 143 résztvevő szervezetet tömörítő kormányközi Földmegfigyelési Csoport (GEO) által évente szervezett GeoWeek jó alkalom a programjai, kezdeményezései által szervezett kísérő találkozók megrendezésére.

Az EO4SDG kezdeményezés által negyedik alkalommal szervezett előadás-sorozat keretében most is előbb a vezetés számolt be az elmúlt időszak eseményeiről, eredményeiről, majd felkért előadók számoltak be intézményeik közreműködéséről, tevékenységéről.

Az idei GEO Week házigazdája október 31.-november 4 között Ghana volt. Az EO4SDG hibrid találkozóra november elsején került sor, melynek az MFTTT WG4SDG képviseletében távoli résztvevője voltam. Ezúttal a GeoWeek plenáris ülésén a meghívás ellenére nem volt módom részt venni.

Elsőként Argyro Kavvada (NASA), az EO4SDG ügyvezető igazgatója adott számvetést arról, hogy az ENSZ Agenda 2030 félidejéig mit sikerült elérni a földmegfigyelés mint eszköz használatával a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) teljesítése terén.

A főirány egy integrált monitoring keretrendszer megvalósulása volt. Öt fő szempont szerint (people, prosperity, planet, peace, partnership) 17 célterületen, 169 alcélt (target) és 231 mutatót (indicator) követnek nyomon, az üzemszerűség tekintetében eltérő képesség mellett (https://sdgs.un.org/goals, https://unstats.un.org/sdgs/indicators/indicators-list/).

Az alcélok kapcsolata révén az együttes (nexus) vizsgálatok is gyakorlattá váltak így pld. a ’Fenntartható városok és települések’ (SDG11), valamint a ’Fenntartható városfejlesztés és az éghajlatváltozás’ (SDG13) esetében, ahol együttesen veszik figyelembe az ESZ HABITAT  ’New Urban Agenda’ dokumentumát és a párizsi Klíma-egyezményt.

A Világgazdaság Fórum a Fenntartható Fejlődés (FF) érdekében a következő domináns teendőket vázolta fel, melyek cselekvési környezetét is körvonalazta: új gazdasági gondolkodásmód, az FF finanszírozása, a klímaakciók felgyorsítása, a társadalom bevonása és cselekvésre buzdítása, esélyegyenlőség, felelős innováció és a piacok átalakítása.

További két lényeges útmutatót jelent az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési világkonferenciája, valamint a ’Biológiai Sokféleség Konvenció’.

A Földmegfigyeléssel a Fenntartható Fejődési Célokért kezdeményezés küldetését az a felismerés motiválja, hogy az országok, érdekelt és érintett szervezetek, továbbá a világ közössége további földmegfigyelést és geoinformációt igényel, hogy folytatódjék az előrehaladás a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság fokozása terén. A GEO kezdeményezése több ágazatot érint azzal a céllal, hogy lehetővé tegye és felvilágosító munkával előmozdítsa az FF Célok elérése érdekében a földmegfigyelés alkalmazását a közszféra és magán szervezetek által. Az EO4SDG kezdeményezés társelnökei az Egyesült Államok, Japán és Mexikó, ügyvezető igazgatója a NASA Földtudományi részleg tudományos munkatársa.  Irányító testületének 10 tagja van, elnökségét a FAO látja el. Munkáját több mint 40 szervezet segíti cselekvő hozzájárulással (köztük az ESA, EARSC, GGIM, CEOS de az IGIK is). Twitter elérhetősége @eo4sdg, honlapja https://eo4sdg.org. Kapcsolatban áll regionális és tematikus GEO kezdeményezésekkel mint pld. AmeriGEO, AFRIGEO, AOGEO, valamint GEOBON (biológiai sokféleség), GFOI (erdészet), GEOGLAM (mezőgazdaság), GEO Blue Planet (óceánok), GEO Wetlands (vízes térségek).

2022-ben az EO4SDG kormányzás kimunkálta a következő három év stratégiai megvalósítási tervét. Ennek elemei különös figyelmet fordítanak a

-       GEO munkaprogramok közötti integráció és a közös munka növelésére,

-       a nyílt tudás promóciójára,

-       az eredményes felhasználói esetek megismertetésére,

-       a magánszektor bevonására, részvételének növelésére,

-       az FF Célok integrálására,

-       a hatás maximalizálására,

-       az EO4SDG kormányzás erősítésére.

Az ügyvezető igazgató az EO4SDG Testület tagjainak kötelezettségeit, a testület helyét és szerepét a kezdeményezés működésében az alábbi, sematikus ábrán mutatta be:

Az EO4SDG Testület önkéntes tagjai egy egyetem (ITC University of Twente) és egy globális szervezet (Geospatial World) kivételével, mind ENSZ vagy nemzeti kormányzati szereplők, jellemzően a fejlődő országokból.

 

 

 

 

Melyek az EO4SDG főbb eredményei?

Mindenekelőtt közreműködésük az ENSZ globális geoinformáció-menedzsment tanácsadó szervezete (UN GGIM) által kidolgozott ’The SDGs Geospatial Roadmap’ segédlet és útmutató elkészítésében. Az útmutató alapvetése, hogy elismert az a felismerés, hogy a téradatok, a helyalapú információk az FF Célok szempontjából lényeges egyéb hivatalos adatok kulcsfontosságú stratégiai üzeneteket hordoznak és tényeket tartalmaznak.

A segédlet mint ütemterv három fázist különböztet meg: 1) felkészülés és tervkészítés, 2) a tervezés, fejlesztés és ellenőrzés, végül a mérés, nyomonkövetés és jelentés készítés azon SDGs indikátorok esetében, ahol a térbeliségnek szerepe van.

A munkában az EO4SDG hozzájárulása magában foglalja ismeretforrások megadását, a közösségek bekapcsolására vonatkozó példákat (pld. földmegfigyelési eszközkészlet, az Afrikára vonatkozó Digitális Föld program), esettanulmányokat afrikai és délamerikai országokból, vagy földmegfigyeléssel integrált indikátor módszereket, melyeket nemzeti szinten valósítottak meg (Japán).

Jelentős eredmény volt az EO4SDG közreműködése az UN HABITAT és a GEO közös programjában, ahol az emberi települések információ ellátásához földmegfigyeléssel támogatott nyomonkövetéssel és alkalmazkodás-tervezéssel járult hozzá. A program az SDG1, SDG11, SDG13 és SDG17 FF Célok teljesítését szolgálja az alábbi területeken:

földhasználat és várostervezés, hozzáférés a közlekedéshez, megfelelő lakhatás, nyílt közterek, katasztrófa kockázat menedzsment, levegőminőség, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, a fenntarthatóságot szolgáló nemzetközi együttműködések.

Példákat hozott fel a népesség rácsalapú, összehasonlító elemzéséről, továbbá a városi hőterhelések napi gyakoriságú idősorának globális megjelenítéséről (az 1983-2016 időszakra nézve). Bővebb információ erről a programról itt található: https://eotoolkit.unhabitat.org.

A fenntartható városok és emberi települések számára kidolgozott földmegfigyelési eszközkészlet munkában a GEO a CEOS és UN HABITAT vettek részt. Eredményét tréningeken, webinárok formájában konferencia szekciókként és földtudományi szakemberek és önkormányzatok párba állításán keresztül ismertették. Terjesztik és javasolják a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, and Reusable) adatelvűséget és a linket a GEO tudásmegosztó platformjához. Az eszköztár közösségével a megadott weboldalukon vehető fel a kapcsolat.

Országszintű esettanulmányként a Japán Űrügynökség (JAXA) nagyfelbontású földhasználati és felszínborítási (HRLULC) térkép lett megemlítve, amely Japán és Vietnám régióiban az SDG11 és SDG15 FF célterületeket szolgálja ki ALOS és ALOS-2 műholdadatok felhasználásával. E térképből számítják ma Japánban a 11.3.1 és 15.4.2 indikátorokat. Az osztályba sorolási pontosság növekedése a 2006-11 évek 78 %-áról a 2018-2020 közötti időszakban közel 89 %-ra nőtt 10 m-es terepi felbontás mellett. A két indikátort 2021-2022-ben a módszerrel együtt nemzeti szinten validálta és publikálta a japán Belügyi és Kommunikációs Minisztérium (MIC), a JAXA űrügynökség, a Transzdiszciplináris Tudományos és Technológiai Szövetség, valamint a japán nemzeti Térinformációs Hatóság (GSI) alkotta munkacsoport. A kérdéses dokumentum: https://www.soumu.go.jp/main_content/000763968.pdf

További nemzeti szintű esettanulmányt mutattak be Ghanában, egy bányászási érdekből végzett erdőírtás Danielle Wood (MIT Media Lab) vezette elemzésével. Ez a munkát is intézményközi együttműködés keretében végezték. Közreműködő partnerek voltak a ghánai Statisztikai Szolgálat, a Távérzékelési és Éghajlatkutató Központ, valamint a Űrtudomány és Technológiai Intézet. SDG indikátorfejlesztést hajtottak végre a 15.1.1 (teljes erdőborítottsági terület) és 15.2.1 (fenntartható erdőgazdálkodás) mint indikátorok vonatkozásában. Létrehoztak egy web-alapú elemző eszközt az SDG 15.1.1 és 15.1.2 számára, továbbá klímaérzékenység elemzési modelleket állítottak fel az SDG15.1.1 és 15.2.1 számítására. Jó gyakorlatként szolgált az érdekeltek bevonása is: a helyi szakértőkkel való együttműködés a nemzeti és regionális erdőmonitoring műszaki megoldásainak információcseréje területén.

Említésre került a mangrove erdők és az azzal összefüggő ökoszisztémák földmegfigyeléssel végzett monitoringja is több nyugat-afrikai ország részvételével, a NASA vezetése mellett. A munka eredménye elsősorban Beninben és Nigériában jelentkezett, de előrelépés történt az adatok hozzáférésében és SDG GIS eszközfejlesztés terén. Mindez az SDG6, SDG13 és SDG15 célterületeken hasznosul.

Az EO4SDG vezetésével új kiadványt jelentetett meg a föld- és űrtudomány előrehaladását segítő AGU nonprofit szervezet  ’Földmegfigyelési alkalmazások és Globális Politikai Keret-együttműködések’ címmel. A több mint 30 nemzetközi szakértő hozzájárulásaival készült kötet példákat mutat be az ENSZ fenntarthatósági egyezményeinek teljesítését támogató, nemzetközileg koordinált kezdeményezésekről. Többféle diszciplínában tárgyal felhasználást az élelmiszer-biztonságtól a vízminőségen keresztül az üvegház-gázok monitorozásáig de esettanulmányokat, projekteket is ismertet, melyekben egyrészt a felhasználói közösség széles körének bevonásával jelentős kapacitás és képesség fejlesztés valósult meg, másrészt gyakorlati alkalmazásokra került sor a gazdaság, a társadalom és a környezet hasznára.

Argyro Kavvada bejelentette, hogy a 2022. évi GEO SDG Díjak átadására November 3-án a GEO Week zárónapján, a plenáris ülésen kerül sor. A díjazottak felsorolása és bemutatása itt található: https://eo4sdg.org/announcing-the-2022-geo-sdg-awards-winners/ .

 

A FAO képviselőjének előadásából kiderült: 21 indikátor gondnokságát látja el hat FF célterületen, úgymint SDG2 (5), SDG5 (2), SDG8 (2), SDG12 (1), SDG14 (4) és SDG15 (3).

Támogatást nyújt tagországainak a jelentéskészítés folyamatában, emellett módszereket és eszközöket fejleszt. Összekötőt biztosít az ENSZ intézményközi szakértői csoportja (IAEG) számára definíciós és metaadat kérdésekben, továbbá egyes országokban kapacitásépítő programokban vesz részt.

A FAO hozzájárulása az EO4SDG munkájához: 1) földmegfigyelési módszerfejlesztés közvetlen vagy közvetett SDG becsléshez, 2) módszerfejlesztés SDG disaggregáció számára, 3) az SDG monitoring által igényelt, az integrált térinformációs keretegyüttműködés által meghatározott, alapvető téradat-rétegek előállításának módszerfejlesztése, 4) kapacitásépítés 44 országban földmegfigyelési adatok SDG célú felhasználására. Az elmúlt három évben új módszertant dolgoztak ki a felszínborítás és digitális magassági modell adatok elemzésére. A módszereket tesztelték és publikálták. Ezt követően globálisan alkalmazható új módszereket vezettek be ország és régió szintű becslésekre. A becsléseket több ország érvényesítette. Földmegfigyelési módszerfinomítást végeztek, hogy integrálják a felszínborítási degradációt a hegyvidéki, zöld felszínborítási indexbe. Ezt az új módszertant az IAEG-SDG elfogadta a 15.4.2 indikátor számára. Következő lépésként 2023 i. negyedévben megkezdik a nemzeti és az alatti szinten a becsléseket globális léptékben. A szabványos idősoros felszínborítási térkép adatok SDG monitorozási felhasználásához ArcGIS Pro, Google Earth Engine eszközöket és a Digital Earth Africa nemzetközi programot is felhasználták. Vizsgálták a földmegfigyelés alkalmazhatóságát az SDG  15.4.1 indikátor esetében. Módszertani útmutatót dolgoztak ki a Wageningen Egyetemmel közösen, továbbá 11 témakörben határoztak meg al-indikátorokat úgymint föld termőképesség, jövedelmezőség, alkalmazkodóképesség, talaj egészség, vízhasználat, szennyezés kockázat, rovarírtó kockázat, biológiai sokféleség, foglalkoztatottság, élelmiszerbiztonság, és földbirtok politika. Idén publikálták a georeferált adatok SDG célú felhasználására vonatkozó módszertani segédletüket. Felhasználásra kerültek in-situ adatok és azonosították a földmegfigyelési adatokkal kapcsolatos követelményeket. Ilyen georeferált mikroadatokat egy sor országban teszteltek.

A FAO szoros együttműködésben áll a fejlesztések során az Európai Űrügynökséggel (ESA), a Digital Earth Africa programmal, a Louveni Katolikus és a Michigani Állami Egyetemmel, továbbá a GEOGLAM és EO in-situ GEO programokkal. A FAO társelnöke az ENSZ Big Data Tudomány szakértői bizottságának.

Mindez lehetőséget teremt 1) a javasolt sorrend felállításában a földmegfigyelési adatok használata során – segítve az országokat, hogy előbbre jussanak az SDG alcélok területén, 2) a statisztika és a téradatok integrációjára pld. a földmegfigyelési adatok agrár tervezésben való felhasználásában, valamint a georeferálás legjobb gyakorlatainak alkalmazásával, továbbá 3) a földmegfigyelési adatokra támaszkodó monitoring módszerek tökéletesítésére.

Az ENSz Fejlesztési Program (UNDP) a globális változáshoz alkalmazkodás ismeretmegosztó afrikai csomópontjaként is szolgál. Erről Alessandra Casazza adott elő. Elöljáróban kiemelte, a földmegfigyelés alapvető szerepet játszik a közjó támogatásában a 4. ipari forradalom innovációinak hasznosításával. Először az Afrika Szarván pusztító aszályhoz való alkalmazkodás érdekében az integrált térképi eszközökkel, a helyi közösségek aszálykockázatának felmérésével és földhasználati változások vizsgálatával végzett integrált elemzést mutatta be.

A vízbiztonság témakörben a régió talajvíz feltérképezésével, a felszín és növényzet párolgás-elemzésével, továbbá a víztározók és tavak tározóképességének vizsgálatával foglalkoznak, míg a műholdas távérzékelésből nyert információ eljuttatásán, a növény terméshozamok becslésén és a piaci átláthatóság növelésén keresztül tudják fokozni az élelmiszer-biztonságot. Két kenyai település (Dodoma, Mombasa) okos-város alkalmazkodására is példát hozott fel. Végül kiemelte, hogy az eredményesség érdekében az alábbi komponensek egyidejű megléte szükséges: adatok, internet, energia, hozzáértés, értő kormányzat és a fenntartható finanszírozás.

 

Jimena Juárez, a mexikói Földrajzi és Statisztikai Hatóság (INEGI) részéről az FF célú információk előállítása során a földmegfigyelési adatkockák hozzájárulásáról szólt az SDG6, SDG11 és SDG15 célterületek példáján, de röviden említést tett a mezőgazdasággal, a városok növekedésével, a nyomornegyedekkel kapcsolatos felhasználásokról is. Az intézet honlapja: https://en.www.inegi.org.mx

 

A világ űrügynökségeinek Földmegfigyelő Műholdak Bizottsága (CEOS) információs rendszerek és szolgáltatások munkacsoport (WGISS) üléseinek állandó résztvevője Brian Killough (NASA), aki egyben a CEOS SDG koordinációs csapatának vezetője is, a földmegfigyelés hatását mutatta be a 2030 Agenda végrehajtására a CEOS szervezet hozzájárulásán keresztül.

A CEOS eszköztárának fő komponensei a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásának elősegítéséhez:

1) a földmegfigyelési adatokra épülő Nyílt Adatkocka (elemzésre kész adatok),

2) kidolgozott Segédletek egyes indikátorok műholdadat követelményeivel (pld. SDG15.3.1),

3) a Nyilt Tudomány,

4) a regionális Digitáls Föld Kezdeményezések (DE Africa, DE Americas, DE Pacific), továbbá

5) a NASA Rendszermérnöki Iroda (SEO) által biztosított támogatás.

Informatív weboldaluk: https://www.ceos.org/sdg

Az éves hibrid EO4SDG találkozót az elnöklő Argyro Kavvada zárta le a személyesen jelen lévők rövid diszkusszióját követően. Az illusztrációk a hibrid találkozón bemutatott prezentációs-diák és jelenlévő előadók képernyőképei.

Az elhangzottakból MFTTT WG4SDG munkacsoportunk számára leszűrhető volt, hogy amennyiben a hazai EO/GI műhelyek és szervezetek SDG vonatkozású eredményeiket hozzájárulásként közreadnák - igazodva a GEO munkatervéhez -, jó eséllyel jelennénk meg a GEO és az EO4SDG radarernyőjén. Ennek hiányában a GEO kezdeményezés passzív partnerként az MFTTT WG4SDG önkéntes tevékenysége súlypontját a hírek megosztására helyezi azzal a remélt céllal, hogy a hazai érintett és érdekelt szervezetek megfontolják bekapcsolódásuk  hasznosságát a hazai releváns kormányzati feladatok támogatása érdekében.

 

2022. november 30.

dr. Remetey-Fülöpp Gábor

Űrkutatási Tudományos Tanács és az MFTTT WG4SDG tagja