A Földmegfigyelő Múholdas rendszerek Bizottságának Információs Rendszerek és Szolgáltatások munkacsoportja Frascatiban megkezdte 36. ülését. A megnyitót a házigazda Európai Űrügynökség ESRIN szervezeténél a Földi Szegmens Irányítási iIoda vezetője, Martin Ditter tartotta. A résztvevők amerikai (NASA, NOAA), japán (JAXA, RESTEC), német (DLR), francia (CNES), orosz (Roszkozmosz), olasz, brit űrügynökségek a CCRS és tanácsadóik vesznek részt, míg a partner szervezetek közül HUNAGI a GSDI szervezetet képviseli.
A munkacsoport jövőbeli feladatairól Richard Moreno (CNES) vezetésével folyt vita. A célok az alábbiak szerint jellemezhetők:
- lehetővé tenni az adatok hozzáférhetőségét
- megoldások cseréjét (pl a hosszútávú adatmegőrzés technikái ideértve a dokumentációk, hitelesítési, érvényesítési adatok, algoritmusok vonatkozó adatait is)
- információs rendszerek és szolgáltatások építését
- konkrét és hasznos megoldások kidolgozását és közreadását
- eszközök megosztását. a résztvevők külön-külön megfogalmzzák elvárásaikat és részvételük okát.
A november 5-6 között Montrealban sorra kerülő CEOS plenári ülés 18 napirendi támája közül különösen háromban készül fel a WGISS szervezet: hamarosan itt.
Az első napon Satoko Miura a WGISS vezetője ismertette a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolóját.
Wyn Cudlip a kedetekre emlékezett vissza, az 1984 évi kezdetektől összehasonlítva a 2006 évi ülésen megfogalmazott feladatokat a mára elért eredményekkel.
Mirko Albani (ESA ESRIN) a 2008-ban alakult LTDP (Long-term Data Preservation európai harmonizációját célul kitűző és koordinációját végző együttműködés fejlődését ismertette. A kidolgozott irányelvek 2013 júliusában kerültek nyilvánosságra:
Link hamarosan itt
A megőrzött adatok PDSC (Preserved Data Set Content) tartalmára vonatkozó irányelv is elérhető:
Link hamarosan itt
Az európai adatkészlet dokumentum újra kiadták 2013 májusában: Link hamarosan itt
2014-re a NASA, WMO, CEOS hasonló előírásainak tapasztalatainak figyelembevételével újabb változat készül (QA4EO 2) Link hamarosan itt
Az Európai Bizottság által támgatott projektben számos európai földtudományos szervezettel együttműködésben folyik együttműködés (SCIDIP-ES: Science Data Infrastructure)
A megőrzésnek a földmegfigyelési küldetés minden fázisát fel kell ölelnie a tervezéstől kezdve. Teljes folyamatra kiterjedő scenáriók,, eljrárások, szabványok kidolgozása és küldetésre/adatkészletekre szabott megvalósítás biztosítása. A megőrzés nem egyszerű archíválás, hanem annál sokkal több: az újrafelhasználás tudományosan megalapozott, maximális elősegítése.A vitában a NASA és CNES még hozzátette, hogy az alkalmazott hardver és operációs rendszerek figyelembevétele is alapvető fontosságú és különösen költséges.
Kapcsolatos webhelyek és kommunikáció: Link hamarosan itt
A jövőbeni munkák az archíválási technikák fejlődésének nyomon követésére, a földmegfigyelési adatok (radar, optikai, légköri) megőrzése folyamatának szabványos megoldására és a megőrzésért felelős megbízott szervezetek (adatpásztorok) módszertani támogatására irányulnak új, küldetésre-szabott megoldások felajánlásával. Ami eddig valóban hiányzott ezen a területen az az, hogy földmegfigyelési idősorok hosszútávú megőrzésére és használhatóságának érdekében milyen dokumentálást javasolt alkalmazni. A felhasználhatóság szempontjából a teljeskörűen dokumentált földmegfigyelési adatok akkor is nagy értékkel bírnak, ha a felbontásuk kisebb.A folyamat legköltségesebb szakasza a kockázatelemzés, megőrzés-tervezés és megvalósítás, továbbá fejlődés nyomonkövetés. Külön foglalkoznak az adatok média számára történő átalakítására is. A vitában kérdéseikkel az ISRO szakértői is részt vettek. Bővebb információ: http://earth.esa.int/gscb/ltdp/
A PID (Persistent Identifyer) földtudományokban és földmegfigyelésben való bevezetéséről Kathrin Monch (DLR) beszélt. A megoldás folyamatáról jó áttekintét ad a következő link: http://www.paradigm.ac.uk/workbook/metadata/pids.html
A PID alkalmazásának célja a tárgyak, jelenségek hivatkozhatóságának megkönnyítése, a feltalálás és hozzáférhetőség javítása, majd nem utolsó sorban az újrafelhasználás elősegítése.
A Browse Guidelines dokumentumot Yoshiyuki Kudo ismertette (az anyag készítésében HUNAGI is közreműködött). Lényege olyan segédletet készíteni, amely felváltja az 1999.évi változatot és kielégíti az újabb tudományos kutatások és programok (pld. globális változások követése) során a felhasználható adatok feltárásának és megjelenítésének egyszerű módjait.
A CEOS vezetője (Kerry Sawyer, NASA) távelőadásban ismertette a 2013 évi CEOS munkatervet, a kiemelt prioritásokat és a kapcsolódó GEO feladatokat, köztük rögtön az IN-01 jelüt EOSs(Földmegfigyelő rendszerek).
A munkacsoport jövőbeli feladatairól Richard Moreno (CNES) vezetésével folyt vita. A célok az alábbiak szerint jellemezhetők:
- lehetővé tenni az adatok hozzáférhetőségét
- megoldások cseréjét (pl a hosszútávú adatmegőrzés technikái ideértve a dokumentációk, hitelesítési, érvényesítési adatok, algoritmusok vonatkozó adatait is)
- információs rendszerek és szolgáltatások építését
- konkrét és hasznos megoldások kidolgozását és közreadását
- eszközök megosztását. a résztvevők külön-külön megfogalmzzák elvárásaikat és részvételük okát.
A november 5-6 között Montrealban sorra kerülő CEOS plenári ülés 18 napirendi támája közül különösen háromban készül fel a WGISS szervezet: hamarosan itt.
Az első napon Satoko Miura a WGISS vezetője ismertette a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolóját.
Wyn Cudlip a kedetekre emlékezett vissza, az 1984 évi kezdetektől összehasonlítva a 2006 évi ülésen megfogalmazott feladatokat a mára elért eredményekkel.
Mirko Albani (ESA ESRIN) a 2008-ban alakult LTDP (Long-term Data Preservation európai harmonizációját célul kitűző és koordinációját végző együttműködés fejlődését ismertette. A kidolgozott irányelvek 2013 júliusában kerültek nyilvánosságra:
Link hamarosan itt
A megőrzött adatok PDSC (Preserved Data Set Content) tartalmára vonatkozó irányelv is elérhető:
Link hamarosan itt
Az európai adatkészlet dokumentum újra kiadták 2013 májusában: Link hamarosan itt
2014-re a NASA, WMO, CEOS hasonló előírásainak tapasztalatainak figyelembevételével újabb változat készül (QA4EO 2) Link hamarosan itt
Az Európai Bizottság által támgatott projektben számos európai földtudományos szervezettel együttműködésben folyik együttműködés (SCIDIP-ES: Science Data Infrastructure)
A megőrzésnek a földmegfigyelési küldetés minden fázisát fel kell ölelnie a tervezéstől kezdve. Teljes folyamatra kiterjedő scenáriók,, eljrárások, szabványok kidolgozása és küldetésre/adatkészletekre szabott megvalósítás biztosítása. A megőrzés nem egyszerű archíválás, hanem annál sokkal több: az újrafelhasználás tudományosan megalapozott, maximális elősegítése.A vitában a NASA és CNES még hozzátette, hogy az alkalmazott hardver és operációs rendszerek figyelembevétele is alapvető fontosságú és különösen költséges.
Kapcsolatos webhelyek és kommunikáció: Link hamarosan itt
A jövőbeni munkák az archíválási technikák fejlődésének nyomon követésére, a földmegfigyelési adatok (radar, optikai, légköri) megőrzése folyamatának szabványos megoldására és a megőrzésért felelős megbízott szervezetek (adatpásztorok) módszertani támogatására irányulnak új, küldetésre-szabott megoldások felajánlásával. Ami eddig valóban hiányzott ezen a területen az az, hogy földmegfigyelési idősorok hosszútávú megőrzésére és használhatóságának érdekében milyen dokumentálást javasolt alkalmazni. A felhasználhatóság szempontjából a teljeskörűen dokumentált földmegfigyelési adatok akkor is nagy értékkel bírnak, ha a felbontásuk kisebb.A folyamat legköltségesebb szakasza a kockázatelemzés, megőrzés-tervezés és megvalósítás, továbbá fejlődés nyomonkövetés. Külön foglalkoznak az adatok média számára történő átalakítására is. A vitában kérdéseikkel az ISRO szakértői is részt vettek. Bővebb információ: http://earth.esa.int/gscb/ltdp/
A PID (Persistent Identifyer) földtudományokban és földmegfigyelésben való bevezetéséről Kathrin Monch (DLR) beszélt. A megoldás folyamatáról jó áttekintét ad a következő link: http://www.paradigm.ac.uk/workbook/metadata/pids.html
A PID alkalmazásának célja a tárgyak, jelenségek hivatkozhatóságának megkönnyítése, a feltalálás és hozzáférhetőség javítása, majd nem utolsó sorban az újrafelhasználás elősegítése.
A Browse Guidelines dokumentumot Yoshiyuki Kudo ismertette (az anyag készítésében HUNAGI is közreműködött). Lényege olyan segédletet készíteni, amely felváltja az 1999.évi változatot és kielégíti az újabb tudományos kutatások és programok (pld. globális változások követése) során a felhasználható adatok feltárásának és megjelenítésének egyszerű módjait.
A CEOS vezetője (Kerry Sawyer, NASA) távelőadásban ismertette a 2013 évi CEOS munkatervet, a kiemelt prioritásokat és a kapcsolódó GEO feladatokat, köztük rögtön az IN-01 jelüt EOSs(Földmegfigyelő rendszerek).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése