Beszámoló
a CGLS 2019. október 15-i brüsszeli üléséről
 |
| CGLS-UG csoportkép. Pietro Ceccato felvétele |
A
Copernicus Globális Szárazföldi Szolgáltatások (CGLS) Felhasználói Csoportjának
2019. október 15-i ülésére mint GSDI tag
(sic!) kaptam meghívást GEO csatornán
keresztül. A házigazda P.Ceccato (Spacebel) és M Lang (Liége Egyetem) voltak.
Az
ülésre Brüsszel egy központi fekvésű szállodájában került sor. Résztvevői S.
Carter (Wageningen UR-GOFC-GOLD), M.Paganini (ESA, GEO EO4SDG, CEOS
AHSDG), A. Coronado (Mexikó Statisztikai. és Földrajzi Intézet-INEG), D.Cripe (GEO
Sec), T.Jacobs és B.Smets (VITO), T.Kemper és Jean-Francois Pekel (EC DG
JRC), R.Lazace (HYGEOS), Mattia Marconcini (DLR, és DE European Chapter),
M.Massart (EC DG Grow), K. Mubea (GPSDD), D.Mwaniki (UN HABITAT), M.
Noort (HCP International), T. Quattara (African Union GMES Africa), B. Tychon
(Liége Egyetem), valamint A.Zvoleff (Conservation International) voltak.
Az
ülés elsődleges célja annak felderítése volt, hogy a Copernicus program a
jelenlegi és jövőbeli termékeire támaszkodva hogyan tudná az érintett
felhasználók igényeihez szabni további szolgáltatásait a fenntartható fejlődési
célok (SDG) monitoringja és a jelentés készítés támogatása érdekében.
Az
ülés elején minden résztvevő a falra függesztett 17 SDG embléma valamelyike elé
állva, 5 percben bemutatkozott. A
résztvevők szinte az összes SDG-t képviselték. Magam az SDG17 ’Partnership’ elé
álltam. Amikor rám került a sor, tisztáztam, hogy a GSDI 2018-ban megszűnt,
azóta az MFTTT WG4SDG munkacsoport tagja vagyok, melynek célkitűzését és tevékenységét
röviden összefoglaltam (promoting stakeholder engagement, awareness raising,
providing information exchange). Személyes bemutatkozásom kulcsszavai a
következők voltak: GEO, EO4SDG, GSDI-UNGGIM, MFTTT WG4SDG, HUNAGI, HSO, CEOS
WGISS, de szóltam az ex-FÖMI Lechner Nonprofit Kft EO, Land Cover, valamint az
Ecosystem Assessment & Mapping
tevékenységéről és EEA kapcsolatukról.
Délelőtt ismertető előadások hangzottak el a DG Grow és ESA részéről a Copernicus GLS termékekről és szolgáltatásokról, valamint az EO4SDG kihívásairól és lehetőségeiről.
Kiemelték
az adatok használhatósága és az adathozzáférés jelentőségét, különösen az
elemzésre kész adatok előállítását, az adatkocka megközelítést az idősoros
feldolgozásokban, a hot-spot monitoringot.
Mindezek
ismeretében a résztvevők két csoportra osztva vitatták meg mi az, ami hiányzik
és melyek az akadályozó tényezők.
Hozzászólásaimban nagy segítséget jelentett, hogy előzetesen személyes
konzultációt folytathattam a témakörben nagy tapasztalatokkal rendelkező hazai
műhely szakembereivel, Dr. Kristóf Dániellel, Maucha Gergellyel és Kosztra
Barbarával. Hangsúlyoztam a felhasználói bizalom jelentőségét (különösen a
mesterséges intelligencia beépülése esetén), a felszínborítás-változás adatok
minőségi vizsgálatának fontosságát, átláthatóságát (validálás dokumentálását). Javasoltam a hazai igényeknek megfelelően a 2
1/2D és 3D magassági modell adatok, továbbá a földhasználati adatbázisok
idősoros adatainak elérhetőségét és felhasználását.
A
délután előadás-sorozattal indult. Tárgya a földmegfigyelés SDG monitoringban
való felhasználása volt. Itt a HCP International, a CI, Global Partnership for
SD Data (GP4SDD), a DG JRC, valamint a Liége Egyetem szakemberei számoltak be
eredményeikről, tapasztalataikról.
Miután
a JRC előadás témakörébe vágott, az előadó figyelmébe ajánlottam az A.Rajabifard
szerkesztette, a UN-GGIM Akadémiai Hálózat munkaközössége által legújabban
összeállított és e-formában már elérhető dokumentumot a földügyi igazgatás
szerepéről az emberi települések és a vidék monitoringjában. Az anyagot a
Springer a jövő évben kiadja.
Részletesebben
szóltak az Afrikai Regionális Adatkockáról (részletek: www.data4sdg.org ), melynek azonban még nem
letisztult a kapcsolata a Kína által szorgalmazott Afrikai Digitális Föld
programmal, amely szintén megindult a CEOS nyíltforrású adatkocka eszköze
felhasználásával. A holland előadásból tudtam meg, hogy az űrtevékenység ott is
a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozik (amit Hollandia kiterjedt
nemzetközi kapcsolatrendszere és a külföld számára végzett űralkalmazások
indokolnak). Van egy SDG koordinációs hivataluk is.
A
felvezető előadásokat követően a résztvevők ismét két csoportra osztva
azonosítottak megoldásokat a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, majd a
feltárt hiányok pótlására, illetve akadályok feloldására. Hozzászólásomban a
nemzeti szintű felhasználás lehetőségei szempontjából a CGLS kívánatos nagyobb
felbontású termékeinek hasznosságáról szóltam. Nem meglepetés, hogy ezt az
igényt több más jelenlévő is jelezte. (Copernicus oldalról a DG Grow szerint elvben
nincs akadálya a 10-20 m felbontású felszínborítási termékek előállításának.)
Javasoltam még ajánlási célra olyan külső adatkörök, szolgáltatások
nyilvántartásba vételét, melyek hozzáférése esetén a CGLS termékek és
szolgáltatások felhasználása még jobb eredményre vezet az SDG monitoring és
jelentéskészítés támogatásában. Míg a Copernicus üzemeltetése hosszú távon biztosított,
hasonlóan fenntarthatók kellene, hogy legyenek az in-situ megfigyelések is
(szabványok, interoperabilitás biztosításának szükségessége a gyorsan változó
technológiai és infrastruktúra környezetben mint pld az IoT, AI).
A
felszínborítási termékkör mellett éppen a budapesti Vízügyi Csúcstalálkozó
aktualitása miatt is hasznos lett volna igényt közvetíteni víz[1]
témakörben is, de megkeresésemre egy október elejei hazai vízügyi
térinformatikai konferenciáról kiderült, hogy az sajnos nem nyilvános, előadásainak
anyagai nem elérhetőek. Ez a kapcsolat esetleg még létrehozható és ebben az
MFTTT WG4SDG közvetítő lehet.
A
CGLS 5 fő területe: a Víz, Növényzet,
Városi, Felszínborítás és a Hot-spotok (egy igen fontos okból kiemelt térség
monitoringja). Végül is nyolc SDG lett kiemelve, ahol a Copernicus GLS termékek
és szolgáltatások jól hasznosíthatóak az SDG monitoring és jelentéskészítés
területén.
A
vitákban elhangzottakat a vendéglátók és a DG Grow feldogozzák és hasznosítják
a Copernicus tervezési és döntéshozatali mechanizmusában. A vita részleteit és
a következtetéseket a meghívott résztvevők bizalmasan kell, hogy kezeljék. Az
ülés végén a vendéglátó Pietro Ceccato (Spacebel), továbbá a DG Grow és az ESA
képviselői rendkívül hasznosnak ítélték az összejövetelt, amelynek folytatása
is várható. A felvezető előadásokat megküldik a résztvevőknek.
Befejezésként
a résztvevők egyenként összefoglalták személyes benyomásaikat. Esetemben
elmondtam, hogy az ülésről beszámolok majd szűk körben az MFTTT és a Lechner
szakértőinek és szükség esetén élnénk a kapcsolattartás lehetőségével. Ezt a
házigazdák örömmel vették.
Más
hazai meghívott nem volt. Úti- és szállásköltségem megtérítését a vendéglátók
előzetesen vállalták, adminisztrációja folyamatban van.
2019.
október 22.
Dr.
Remetey-Fülöpp Gábor
az
MFTTT WG4SDG tagja
Melléklet: a találkozó
pillanatképei
[1] Pld. víztestek
felületi kiterjedése, tavak vízminősége, tavak vízhőmérséklete, tavak és folyók
vízszintje vagy a jég és hóparaméterek témakörében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése