Repülőtéri műszeres leszállító rendszerek támogatása GNSS segítséggel ma, fotogrammetriai hitelesítéssel 50 évvel ezelőtt

Minap az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napján azért is ragadott meg Dr.Takács Bencének, a BME ÁFT docensének előadása (felső képen), mert jól szemléltette, mennyit fejlődött a technika a reptéri leszállító rendszerek támogatása területén (is) az elmúlt félszáz év folyamán. 50 évvel ezelőtt diplomatervemet Homoródi Lajos professzoromtól hasonló témából kaptam. (A Ferihegyi Reptéren végzett munkámról, - melyet a BME Tudományos Diákkörében dolgoztam ki - a Geodézia és Kartográfia 1967-ben, míg a Francia Fotogrammetriai Társaság szaklapja 1970-ben közölt le cikket. A műszeres leszállító rendszerek fotogrammetriai hitelesítéséről  előadást tarthattam - Homoródi prof. támogatásával - az ISP szimpóziumán, St-Mandéban 1970-ben.
Kapcsolódó Hungarocontrol hírek:

A biztonságos leszállásért: új ILS Ferihegyen

Műszeres leszállás 50 éve és ma

ILS tárgyú BME diplomaterv feladatkiírás
kerek 50 évvel ezelőtt

A Ferihegyi repülőtér ILS rendszere 50 évvel ezelőtt is
korszerű volt a maga korában (Pye Telecom. Ltd, Cambridge)

A hazai földmérés és térinformatika lehetőségei az ENSZ Agenda 2030 végrehajtásában

Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napján az FM Darányi termében az MFTTT által szervezett rendezvény mellékelt programjában helyett kapott, a Fenntartható Fejlődési Célok elérését szolgálóan, a közreműködő ENSZ tagországaira háruló feladatokban a földmérés és térinformatika szerepéről, Dr. Mihály Szabolcs által tartott előadás is.
A színvonalas szakmai napon elhangzott előadások közül egyébként Zboray Zoltán (NFM MŰI) és Maucha Gergely (BKFH FTFF) által bemutatott projektek illetve képességek szintén  szolgálhatják az ENSZ Agenda 2030 céljainak megvalósítását.
Az interoperábilis téradat és földmegfigyelési infrastruktúrák nem nélkülözhető eszközei az FF célok elérése során alkalmazott  interdiszciplináris, ágazatok közötti együttműködéseknek, az un. nexus-megközelítéseknek is (bővebbet itt). 

Zboray Zoltán a Magyar Űrkutatási Iroda földmegfigyelési tanácsadója előadásában többek között felevelenített egy szakmatörténetileg kiemelkedő eseményt, Magyarország ESA tagságának aláírását is. A 2015. február 24-i ünnepi előadássorozat képeit ez a Napló is megörökítette:  https://hunagi8.blogspot.hu/2015/02/2015-februar-24-magyarorszag-az-esa-22.html
(Akkori prezentációm linkje a HUNAGI honlapján nem működik, mert a blogjaimból hivatkozott teljes   dokumentumtárat azóta ott letörölték. Az előadásanyag (13 MB) itt érhető el: https://files.acrobat.com/a/preview/ee396e0e-a7c2-468e-b9ae-bc5c7dc80da6).

Néhány kép a magyarországi EFGN rendezvényről:

Buga László MFTTT főtitkár, dr.Mihály Szabolcs és
Hodobay-Böröcz András

Prof.Dr. Ádám József MFTTT elnök, akadémikus

Dr.Engler Péter, Óbuda Egyetem 
ARMK dékánhelyettes

Az EFGN helyszíne az FM Darányi terme

Prof.Dr.Zentai László, ELTE tud.rektorhelyettese,
az ICA főtitkára

Iván Gyula, az MFTTT főtitkár-helyettese

Dr.Mihály Szabolcs c. egy.tanár, előadása közben
az MMM GI szaklap magyar vonatkozású számával

Az MFTTT Agenda 2030 témakörű tevékenységét
bemutató előadás

Zboray Zoltán az NFM MŰI földmegfigyelési
tanácsadója

Zboray Zoltán (NFM MŰI) előadása

Iván Gyula (BFKH FTFF) és Zboray Zoltán (NFM MŰI)
a DLR ESA Tanácsülésre készített kiadványával

Maucha Gergely (BFKH FTFF) a Copernicus földfelszín
monitorozási programról beszélt 

A BFKH FTFF élőhely alaptérkép készítésénél
az adatkocka technológiát alkalmazza

Gondolatok a földmegfigyelési/térinformatika szerepéről az Agenda 2030 FFC hatékony megvalósítása érdekében alkalmazott kapcsolati megközelítésben

Az Agenda 2030 céljainak elérése nem valósulhat meg az érintett szektorok, diszciplinák és szakmai szekérvárak egymástól elkülönülten végzett tevékenysége esetén. A koordinált és partneri együttműködés kapcsolati megközelítés az adatok  és információk terén is kihívást de lehetőséget is jelent. A földügyi-térinformatikai szakterület szolgáltatási képességét és szerepét várhatóan jelentősen növelő hatásával kell számolni.

•      Az Agenda 2030 célkitűzéseinek megvalósítása érdekében igény van nemzeti szinten a téradat- és földmegfigyelési infrastruktúrák integrálására a statisztikai információs rendszerrel és interoperábilis kapcsolatuk biztosítására a szakági információs rendszerekkel, Európában az INSPIRE követelményeihez, valamint az EuroGEOSS és a Copernicus  bevált gyakorlatához igazodva. (Ezt segíti elő pld. az ENSZ statisztikai részlegéhez betagozódó GGIM tanácsadó testület, vagy legújabban, az Eurogeographics belépése a GEO szervezetbe, ahol már jelen vannak a FIG, ISPRS, ICA, GSDI, OGC, ISDE és mintegy további száz együttműködő szakmai szervezet)
•      Igény a téradatok és földmegfigyelési adatok, szolgáltatások felhasználására az Agenda 2030 17 főcélja, 169 alcélja és 232 indikátorának hely és idő szerinti gyűjtésében, kezelésében, elemzésében, megjelenítésében és az éves jelentések elkészítésében
•       Igény a multidiszciplináris megközelítésre, szakágazatok közötti együttműködésre, az ezt kiszolgáló eszközök, megoldások és infrastruktúrák rendelkezésre állására, a célterületek közötti kapcsolatok és átfedések területén jártas, rendszerszemléletű intézmények és szakemberek bevonására. Az elterjedt nevén ’nexus megközelítés’ eredményes módszernek bizonyult több célterület, illetve alcéljainak egymással való kapcsolata, kölcsönhatása figyelembevételére. 
•        A kiválasztott kapcsolati csomópontokra példa: ’víz – élelem – energia – éghajlat’, melyet a városiasodás, az egészségügy és a migráció/mobilitás összefüggései szemszögéből elemeznek áprilisban a The Water Institute 2. Nexus konferenciáján (Chapel Hill Message, 2018). Más, erőforrás szemléletű nexus megközelítés csomópontjai a víz, energia, élelem, föld és anyagok  (R.Bleischwitz et al, 2018). Hazánknak különösen a vízügy, földügy és élelmezésügy területén lehetnének a földmegfigyeléssel és térinformatikával támogatott lehetőségei, ami a kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztését kívánja meg.
•       Az interdiszciplináris megközelítés a szakágazatok érintett és érdekelt intézményeinek, szakembereinek bevonását igényli, a figyelemfelhívásukat az MFTTT már az elmúlt év elejétől megkezdte.
•       A téradat infrastruktúrák hatékony eszközt jelentenek  az integrált  FFC megvalósításában, lehetővé téve a szakágazatok közötti hatékony, interdiszciplináris együttműködést és biztosítva az adatok, információk szükség szerint földrajzi hely vagy kiválasztott területegység szerinti, időbeli kezelésének képességét.
•        A nexus megközelítés, továbbá a földmegfigyelési és  téradat infrastruktúráknak a statisztikai rendszerrel való kívánt integrációja szinergikus hozzájárulást biztosíthat az Agenda 2030 FF keretrendszer nemzeti feladatainak ellátására  vonatkozó 2091/2017. (XII. 28.) Korm. Határozat végrehajtásához, amely 9 minisztert nevesített felelősnek. A megvalósítás rendszerszemléletet és interdiszciplináris megközelítést kíván.

Kihívások és megoldások a városi távérzékelés területén

Prof. Dr. Carsten Jürgens, a bochumi Ruhr Egyetem Földrajz tanszékén a térinformatika/távérzékelés csoport vezetője írja levelében: 

"I would like to inform you about the call for papers and invite you to participate at the

5th EARSeL Joint Workshop “Urban Remote Sensing – Challenges & Solutions” 

held during September 24-26, 2018 in Bochum, Germany.



It will be a Joint Workshop of the EARSeL Special Interest Groups:

- Urban Remote Sensing
- 3D Remote Sensing
- Developing Countries
- Radar Remote Sensing


Abstract submissions should be done via the EARSeL ConfTool until APRIL 15, 2018.
https://www.conftool.net/EARSeL-WS-Urban-RS-2018-Bochum/index.php?page=login
Please consider the call for papers page as well: http://urs.earsel.org/workshop/2018-urs-ws/call-for-papers/


Please see our website for further information: http://urs.earsel.org/workshop/2018-urs-ws/home/ and feel free to distribute our flyer in your networks or to interested individuals."

EARSeL műhely résztvevői, ISPRS kongresszus, Isztambul, 2004

Carsten Jürgens elnöktársam volt 2000-2004 között a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (ISPRS) "Urban Remote Sensing" munkacsoportját. A képen az Isztambuli ISPRS kongresszus keretében szervezett EARSeL műhely résztvevői láthatók.
2002-ben Regensburgban Caersen Jürgens szervezésében került sor "Urban Remote Sensing" rendezvényre, melyen John Trinder, az ISPRS elnöke is részt vett.