HUNAGI véleményt küldött a Digitális Magyarország 2010-2014 vitairathoz

A vélemény alább, a folytatásban olvasható. 
Pozitív NFM visszajelzés esetén a részletek bedolgozása során számítunk tagságunk és partneri körünk aktív részvételére.

Vélemény a Digitális Magyarország 2010-2014 vitairathoz

1. Összefoglaló vélemény

A földrajzi-hely függő információk (GI), térinformációs rendszerek (GIS), térbeli adatinfrastruktúrák (SDI) és alkalmazásaik az informatika egyik leginkább szembeötlően fejlődő területe. Gondoljunk csak a műholdas helymeghatározási technológia (GPS) elterjedésére a köznapi életben. Az információk földrajzi hely szerinti szervezésén alapuló internetes szolgáltatások (pl. Google Earth) sikerére, széleskörű elterjedésére. Aligha van olyan informatikai eszközöket használó állampolgár, aki ne találkozna ilyen rendszerekkel, ne használná fel a térinformatika eredményeit.

Véleményünk szerint a digitális térinformációs rendszerek és a téradatinfrastruktúra mint a fejlődés egyik alappillére nem hagyható figyelmen kívül a Digitális Magyarország 2010-2014 évekre szóló irányelveinek megfogalmazásakor. Sajnálattal tapasztaltuk ennek hiányát a Vitairatból.

A digitális térinformációk domináns jellege és a Vitairatban szereplő más témákkal és elemekkel alkotott keresztösszefüggéseik miatt azonban, véleményünk szerint nem új önálló fejezet létrehozásával lehet orvosolni a problémát, hanem a meglevő fejezetek additív kiegészítésként, megfogalmazva a GI/GIS/SDI nyújtotta lehetőségeket. Ehhez a HUNAGI készséggel nyújt segítséget az egyes fejezetek kidolgozóinak.

2. Néhány gondolat amit a térinformatika kapcsán szerepeltetni javaslunk.

Mindennapi beszédtémánk az utcán, otthon, a munkahelyen, az erdőben, utazáskor gépkocsival, repülőgéppel, a tudományban, a földek mezőgazdasági művelése folyamán, a bajba jutottak felkutatásakor és mentésekor, a veszélyeztetett fajok élőhelyének és mozgásának felderítésekor, a geopolitikai kérdések bemutatása és megvitatása alkalmából (és még sorolhatnánk…) a hol, merre, honnan kérdések felvetése. A térinformatika pedig ezekre az igen fontos kérdésekre segít pontos feleletet adni térben és időben.

Információs társadalmunk egyik nagy vívmánya a GNSS rendszer, amely globális kiterjedésben képes műholdas helymeghatározást, követést és navigációt szolgáltatni.

A vitaanyag azt sugalja, hogy a "digitális" kifejezés alatt lényegében az elektronikus kommunikációt, ill. munkavégzést kell érteni.
Pedig a földtudományos szakma már elég korán használta ezt a kifejezést.
 A szakmán belüli értelmezés lényege: A valós idejű helymeghatározás feltételeinek a megteremtése után, egy megfelelő GNSS műszerrel úgy mozoghatok az országban, mint egy számítógép által felkínált digitális térképén a kurzort mozgatva. Ahogy mozgok, úgy jönnek elő az aktuális koordináták. 
Sajnos az ország geometriai rendjéért felelős referenciarendszer (jelen esetben az aktív GNSS hálózat) mint a térinformatika digitális alapja, egyáltalán nem jelenik meg ebben az anyagban.“[1] Hasonló értelmezést kapott a Digital Norway nemzeti program[2], míg mára a Digitális városoktól az Al Gore Digitális Föld koncepciójáig ezen programok megvalósítása a térinformatika eszközei nélkül nem lehetséges, ahogy ezt a DG JRC szakértői is vallják[3]. A Digitális Föld Nemzetközi Társaság (elnöke a Kínai Tudományos Akadémia elnöke) már előjegyzésbe vette, hogy Japán, az USA, Kína és Ausztrália után kész 2013-ban Budapesten tartani konferenciáját, amennyiben a HUNAGI ehhez a kormány és az MTA támogatását megszerzi. Ez rendkívül jó lehetőséget biztosítana a honi Digitális Magyarország  félideji eredményeinek láttatására és a nemzetközi visszacsatolásra. Erre vonatkozóan HUNAGI szándéka a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkeresése.

További vívmánya napjaink információs társadalmának a légi és műholdas távérzékelés, de rohamosan terjednek a szenzorhálózatok és a rádiófrekvenciás azonosítók, amelyek az internetes és mobiltelefonia adta szolgáltatási lehetőségekkel párosítva innovatív megoldásokat, ezzel munkahelyteremtést, versenyképes vállalkozásokat és hatékony gazdasági fejlődést biztosítanak. Mindmegannyi cél, melyet az európai Digitális Menetrend kidolgozására mandátumot adó EU testület maga is kitűzött.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a térinformációs rendszerek nem csupán a hétköznapi értelemben vett tájékozódást segítő információkat tartalmazó digitális térképekből és az emberi felfogás szerint ismert földfelszíni képződményeket mutató űrfelvételekből állnak. A térinformációs rendszerek igen nagy sokasága a természet látható és nem látható elemeit, a földrajzi, a társadalmi, a műszaki élet mesterséges és természetes produktumát és azok összefüggéseit hívatottak ábrázolni. Céljuk a leltározás, az elszámolások és elszámoltatások, az összefüggés keresések és kimutatások megvalósítása emberi kommunikációink folyamán. A tériformatika már ma is nélkülözhetetlenül hatékony eszköze  közösségi politikák tervezésének, megvalósításának és ellenőrzésének. A gyors válaszadásra képes térbeli adatinfrastruktúra szolgáltatások különösen természeti vagy egyéb katasztrófák bekövetkeztekor vizsgáznak és mutatják meg hasznosságukat. A szomszédos orzágok  infrastruktúrái között az interoperabilitás biztosítása különösen kritikus a határon átnyúló alkalmazásokban, ami az EU irányelveknek megfelelő szabványok következetes alkalmazását írja elő.

Információ-technológiai szféránk, társadalmunk minden szegmenséhez, a különféle szaktárcák legkülönfélébb területeihez szorosan és nagy számban tartoznak térinformációs rendszerek, amelyek lokálisak, régiókra megkonstruáltak vagy globális kiterjedésűek. Az in-situ megfigyeléseket, az űr- és légi felvételek optikai sávú vagy multispektrális változatainak adatait és elemzési eredményeit magában foglaló felmérő és megfigyelő rendszereknek nagy sokaságával találkozunk a világban, és itthon Magyarországon is. Céljuk az emberi szükség és kíváncsiság kielégítése, a kutatás, a kiaknázási lehetőségek megkeresése és a fenntartható fejlődés és környezet érdekében történő adatgyűjtés, adatelemzés és információszerzés az állampolgári, családi, háztartási, szervezeti, vállalati, önkormányzati, tárcaszintű és kormányszintű döntések meghozatala érdekében.

A földrajzi-hely függő információk köznapi életben betöltött szerepének bemutatására előhozhatjuk a Meteorológiai Szolgálat információit. vagy a klímaváltozás kérdését. Példaként említsük meg az árvíz és belvíz előrejelzés és nyomon követés fontosságát, vagy az olyan ipari létesítmények működése térbeli viszonyainak monitoringját, amelyek a környezet és a lakosság számára veszélyforrásként jelentkeznek (példa a magyar valóság közeli múltjából: a vörös-iszap  katasztrófa).

A térinformációs rendszerek európai közösségi használhatósága érdekében folyamatban van az EU és tagállamai térinformációs infrastruktúrájának a kialakítása, amelyről külön EU-s jogszabály rendelkezik, nevezetesen az EK2/2007 számú, rövid nevén az INSPIRE elnevezésű irányelv. Magyar tagállami feladataink sokasága van előttünk egészen 2019-ig, amelyek elhanyagolása, nem teljesítése uniós szankciókat von maga után. Az INSPIRE tagállami feladatok kell, hogy integráns részeként szerepeljenek egy, az országunkban érvényes átfogó tervben, mint amilyen a Digitális Magyarország 2010-2014.

Érvényben van a PSI-reuse elnevezésű, a közcélú adatok újra hasznosítását előíró további jogszabály, EU-s irányelv, amely a földrajzi-hely függő információkat teljességgel érinti itt, nálunk, Magyarországon is. Ennek az ügynek is meg kellene jelennie a Digitális Magyarország 2010-2014 tervben. Mind az INSPIRE, mind a PI irányelv az adatmegosztásról, egy a nemzetgazdaságok és az európai igényeknek megfelelő, a hozzáadott értéket teremtő vállalkozási szférát is versenyképesebbé tevő adatpolitika (árak, liszenszek) és  kapcsolódó jogszabályi hátteréről szól.

3. Továbi nem térinformatika témájú észrevételek a vitairathoz:

1. A Vitairat helyzetelemzése erősen technikaközpontú, a hazai információs társadalom eddigi fejlődésének gazdasági-társadalmi tapasztalatait, hatásait kevésbé vagy egyáltalán nem tárja fel. A társadalmi hatások és elvárások tisztánlátása nélkül a stratégia csupán axiómaként tudja kezelni az egyes ágazatok alapproblémáit.

2. Kérdés, hogy érdemes-e úgy infokommunikációs stratégiát készíteni az egyes ágazatokra – beleértve magát a közigazgatást, ill. azon belül a kormányzatot –, hogy nem ismertek még ezeknek az ágazatoknak a kormány által elfogadott szakpolitikái, stratégiái. Véleményünk szerint az informatika, szolgáltató jellegéből adódóan az informatikai stratégiának az ágazati stratégiák megvalósulását kell támogatni, így javasoljuk, hogy jelenjen meg a vitairatban, hogy a stratégia egy éven belül felülvizsgálatra kerül, ez egyúttal alkalommal szolgálhatna, hogy a GI/GIS/SDI az ICT stratégia szerves részeként jelenjen meg.

4. A Vitairatból hiányzik, hogy a kormányzat – az infokommunikáció lehetőségeire építve – milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani kifelé, ill. befelé, hogyan kívánja támogatni az informatikával a demokratikus működést, az állampolgárok bevonását a döntéshozatalba, az állami működés átláthatóságát, a belső információ-és tudásmenedzsmentet stb.

5. Hiányoljuk a közlekedést támogató rendszerekkel (elektronikus jegyek, útdíj rendszerek stb.) kapcsolatos stratégiai állásfoglalást (itt véleményünk szerint a térinformatikai támogatás is kiemelten fontos lesz), holott a Széchenyi tervben ez a 7 kiemelt terület egyike, és az EU Digitális Menetrendjének is egyik társadalmi prioritása az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése.

Budapest, 2010.november 26.

Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)

Készült a HUNAGI Napló október 28-i felhívása nyomán a tagság bevonásával http://hunagi8.blogspot.com/2010/10/digitalis-magyarorszag-digi-ma.html

Közreműködtek:

Dr.Mihály Szabolcs

Barkóczi Zsolt

Dr.Borza Tibor

Dr.Remetey-Fülöpp Gábor

Sikolya Zsolt

Megjegyzés: HUNAGI tagja az Európai Térinformatikai Ernyőszervezetének, amely 2010. november 19-én európai keresztmetszetben tárgyalta a térinformatika hiányát az EU Digital Agenda vitairatában. Az EUROGI tagországaiban kialakult álláspontokat a HUNAGI Napló november 28-i bejegyzése foglalja össze: http://hunagi8.blogspot.com/2010/11/az-eurogi-tagszervezetek-es-az-eu.html

---

[1] Borza T.: „Digitális országok” születése. Geomatikai Szeminárium Sopron, 2002 október 17-18. Geomatikai közlemények V. Sopron.


[2] http://www.statkart.no/Norge_digitalt/Engelsk/About_Norway_Digital/  

[3] http://ec.europa.eu/dgs/jrc/downloads/jrc_esof_2010_presentation_craglia.pdf