A térinformatika reneszánszát éli. Hazánknak lépést kell tartani.
Bevezető az április 15-i MLBKT-HUNAGI konferencia elé.
Az EU INSPIRE irányelve előremutatóan jó példát ad a világnak is arra nézve, milyen szabályozási környezetben építhetők ki a helyi, nemzeti és régió szintű téradat infrastruktúrák és szolgáltatások az interoperabilitás elve figyelembevételével. A megvalósítás ütemterve 2019-ig szól. Kérdés, hogy ezt a kormányzatok számára előírt ütemet mennyiben befolyásolják és írják felül a szédületesen fejlődő technológia, az innovatív versenyszféra eredményei és a felismert közös cselekvési programok.
A környezetvédelem egy első, kiemelt célkitűzés volt a megvalósítást tekintve, de tévedés lenne azt hinni, hogy a tematikus alkalmazási területek nem terjeszthetőek ki bármely más irányban.
A térinformatikai alkalmazások fejlődési irányait tekintve a természetes és épített emberi környezet tér-idő dimenziójában az INSPIRE irányelv I-II. függelékében felsorolt alapadatkörök egységesen értelmezhetőek és alapvetően szükségesek.
A klasszikus térképészeti és tematikus térképészeti célú (mezőgazdasági, környezetvédelmi, meteorológiai, erőforrásgazdálkodási stb) felhasználásokban az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe került a távérzékelési/földmegfigyelési technológiák, a műholdas helymeghatározás és navigáció, az Internet igénybevétele, továbbá a téradat infrastruktúra és szolgáltatások együttes alkalmazása.
Követelménnyé válik nem csak a határokon átnyúló, folytonos adatrendszerek kezelhetősége és megjeleníthetősége, de hasonló jelentősége van az adatok kezelésében a belső terek (épített környezeti belsők, felszínalatti terek) és a külső környezet között folytonos átjárhatóság biztosításának szimuláció, modellezés és operatív feladatmegoldások számára.
Mindenekelőtt a versenyszférában ígérnek látványos fejlődést az ipari, kereskedelmi, közműépítési és karbantartási, közlekedési és szállítási, készletezési és logisztikai alkalmazások igényei, a környezet- és természetvédelmi hatásvizsgálatok, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő, a globális kérdések megválaszolásához szükséges tudományos, és innovatív módszertani eszközök, és intézkedések tervezése, végrehajtása és ellenőrzése. A térinformatika az ismeret-átadás és fogadókészség-erősítés valamint a döntések előkészítése terén is nélkülözhetetlen eszközzé válik a korábbiaknál hatékonyabb e-kormányzás majd az információs társadalom minden résztvevője számára, továbbá a védelmi alkalmazásokban. Az elmúlt 20 évben létrejöttek az intelligens közlekedés (ITS), a kereskedelemben az intelligens készletgazdálkodás, termék- és fogyasztóvédelem feltételei, vagy az élelmiszerbiztonságot fokozó jószág- és termékazonosítás gyakorlata, a termékpálya követés az előállítástól a fogyasztásig.
A logisztikai feladatmegoldások igényei azzal adnak soha nem látott lökést a térinformatikai alkalmazásoknak, hogy időközben széles körben bevezetésre kerültek illetve megvalósíthatóak a tárgyak, termékek, élőállat és személyek egyedi azonosítása, helyzetük időben folyamatos vagy eseti nyomon követése. Az adatok és információk gyűjtésének technikája a kezdeti vonalkódos technikáktól kezdve a passzív vagy aktív rádiófrekvenciás egyedi azonosítókon (RFID) keresztül mára már akár a beültetett morzsákig terjed. Az adatintegráción , az elemzésen és értékelésen nyugvó döntések elvben képesek a gazdasági élet folyamatait nyomon követni, a környezet és ember kölcsönhatását egyre mélyebben elemezni, amely a közegészségügy számára is új távlatokat nyit. Az adatgyűjtést az egyedi azonosítást és követést lehetővé tévő elektronikus technológiák, köztük a megfelelő érzékelő, megfigyelő és mérőrendszer hálózatok sokasága támogatja és szolgálja ki. Az érzékelők végső soron az emberi érzékszervek mindegyikét képesek szimulálni, míg a beültetett vagy viselt elektronikus azonosítók előbb egyfajta csatlakozó felüleltet biztosítanak a személyek és a számítógépes hálózatok között, majd kiterjedt biometriai képességekkel ellátva megvalósítható a környezet és ember remélhetően az egyén által mindenkor felügyelhető interaktív kapcsolata. Egyedül a 2002-ben elsőként piacra lépni készülő beültetett azonosítókat gyártani képes japán cég számára 70-100 milliárd dolláros piacot prognosztizáltak a marketing elemzők. A lehetőségek a személyiségvédelmi és etikai kérdések sokaságát vetik fel. A cég akkor vissza is lépett a bevezetéstől. A mobiltelefónia, a térfigyelő rendszerek és számos más potenciális személyérzékelő által gyűjtött információt a jog ma is csak korlátozottan engedi felhasználni, bár a biztonságtechnika és egyéb alkalmazási területen jogszerűen körülmények között mára már viselt egyéni azonosítókat is alkalmaznak. Mindenesetre paradigmaváltásnak leszünk hamarosan tanui; a térinformatika egyre inkább kiterjed a mozgásban lévő valós világ tárgyaira, jelenségeire vonatkozó adatok gyűjtésére, feldolgozására, megjelenítésére is, ahol a már a termék, jószág- , tárgy- és személyazonosítók és érzékelőhálók révén az Internethez hasonlítható foradalmi jelentőségű új eszköz kerül a fejlesztők, szolgáltatók és végfelhasználók kezébe. 
Egy egyszerű példa: a daru-logisztikában a mozgatandó rakományok helyszínre szállítása, készletezése, az emelési útvonal végpontjainak ismerete számára a 3D modellek nélkülözhetetlenek az esetleg nagyszámú daruszerkezet munkájának térben-időben való összehangolásához.
A logisztikai lánc működési hibája egy rendszer teljes fennakadásához vezethet, ahogy ez egy hete a Heathrow repülőtér másfél milliárd fontos új terminálja esetében is történt. A térinformatikával támogatott logisztikai rendszer a folyamat teljes időben-térben való szabályozottságát és felügyeletét biztosítja. Április 15-én az ipari, kereskedelmi, közlekedési alkalmazásoknak egy szűkebb keresztmetszetét mutatják be az első MLBKT-HUNAGI „Térinformatika a logisztikában” témakörű konferencia előadásai, mely rendezvényt reményeink szerint a jövőben további ankétok követnek az alkalmazási szféra minden jelentős szereplőjének részvételével.
Jelentkezés: www.logisztika.hu (Nagy Edina: edina.nagy@logisztika.hu )
HUNAGI lépést kíván tartani a paradigmaváltással: amellett, hogy kezdettől fogva szakmai partnerségben van alapító tagszervezeteivel a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társasággal (www.mfttt.hu), valamint a Magyar Földrajzi Társasággal (www.mft.hu), 2005 óta stratégiai együttműködést ápol a Magyar Tartalomipari Szövetséggel (http://www.matisz.hu/ ), alapító tagja az ITS Hungary intelligens közlekedési rendszerek egyesületével (http://www.itshungary.hu/ ) és együttműködési megállapodást kötött a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társasággal (http://www.mlbkt.hu/)
Bevezető az április 15-i MLBKT-HUNAGI konferencia elé.
Az EU INSPIRE irányelve előremutatóan jó példát ad a világnak is arra nézve, milyen szabályozási környezetben építhetők ki a helyi, nemzeti és régió szintű téradat infrastruktúrák és szolgáltatások az interoperabilitás elve figyelembevételével. A megvalósítás ütemterve 2019-ig szól. Kérdés, hogy ezt a kormányzatok számára előírt ütemet mennyiben befolyásolják és írják felül a szédületesen fejlődő technológia, az innovatív versenyszféra eredményei és a felismert közös cselekvési programok.
A környezetvédelem egy első, kiemelt célkitűzés volt a megvalósítást tekintve, de tévedés lenne azt hinni, hogy a tematikus alkalmazási területek nem terjeszthetőek ki bármely más irányban.
A térinformatikai alkalmazások fejlődési irányait tekintve a természetes és épített emberi környezet tér-idő dimenziójában az INSPIRE irányelv I-II. függelékében felsorolt alapadatkörök egységesen értelmezhetőek és alapvetően szükségesek.
A klasszikus térképészeti és tematikus térképészeti célú (mezőgazdasági, környezetvédelmi, meteorológiai, erőforrásgazdálkodási stb) felhasználásokban az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe került a távérzékelési/földmegfigyelési technológiák, a műholdas helymeghatározás és navigáció, az Internet igénybevétele, továbbá a téradat infrastruktúra és szolgáltatások együttes alkalmazása.
Követelménnyé válik nem csak a határokon átnyúló, folytonos adatrendszerek kezelhetősége és megjeleníthetősége, de hasonló jelentősége van az adatok kezelésében a belső terek (épített környezeti belsők, felszínalatti terek) és a külső környezet között folytonos átjárhatóság biztosításának szimuláció, modellezés és operatív feladatmegoldások számára.
Mindenekelőtt a versenyszférában ígérnek látványos fejlődést az ipari, kereskedelmi, közműépítési és karbantartási, közlekedési és szállítási, készletezési és logisztikai alkalmazások igényei, a környezet- és természetvédelmi hatásvizsgálatok, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő, a globális kérdések megválaszolásához szükséges tudományos, és innovatív módszertani eszközök, és intézkedések tervezése, végrehajtása és ellenőrzése. A térinformatika az ismeret-átadás és fogadókészség-erősítés valamint a döntések előkészítése terén is nélkülözhetetlen eszközzé válik a korábbiaknál hatékonyabb e-kormányzás majd az információs társadalom minden résztvevője számára, továbbá a védelmi alkalmazásokban. Az elmúlt 20 évben létrejöttek az intelligens közlekedés (ITS), a kereskedelemben az intelligens készletgazdálkodás, termék- és fogyasztóvédelem feltételei, vagy az élelmiszerbiztonságot fokozó jószág- és termékazonosítás gyakorlata, a termékpálya követés az előállítástól a fogyasztásig.
A logisztikai feladatmegoldások igényei azzal adnak soha nem látott lökést a térinformatikai alkalmazásoknak, hogy időközben széles körben bevezetésre kerültek illetve megvalósíthatóak a tárgyak, termékek, élőállat és személyek egyedi azonosítása, helyzetük időben folyamatos vagy eseti nyomon követése. Az adatok és információk gyűjtésének technikája a kezdeti vonalkódos technikáktól kezdve a passzív vagy aktív rádiófrekvenciás egyedi azonosítókon (RFID) keresztül mára már akár a beültetett morzsákig terjed. Az adatintegráción , az elemzésen és értékelésen nyugvó döntések elvben képesek a gazdasági élet folyamatait nyomon követni, a környezet és ember kölcsönhatását egyre mélyebben elemezni, amely a közegészségügy számára is új távlatokat nyit. Az adatgyűjtést az egyedi azonosítást és követést lehetővé tévő elektronikus technológiák, köztük a megfelelő érzékelő, megfigyelő és mérőrendszer hálózatok sokasága támogatja és szolgálja ki. Az érzékelők végső soron az emberi érzékszervek mindegyikét képesek szimulálni, míg a beültetett vagy viselt elektronikus azonosítók előbb egyfajta csatlakozó felüleltet biztosítanak a személyek és a számítógépes hálózatok között, majd kiterjedt biometriai képességekkel ellátva megvalósítható a környezet és ember remélhetően az egyén által mindenkor felügyelhető interaktív kapcsolata. Egyedül a 2002-ben elsőként piacra lépni készülő beültetett azonosítókat gyártani képes japán cég számára 70-100 milliárd dolláros piacot prognosztizáltak a marketing elemzők. A lehetőségek a személyiségvédelmi és etikai kérdések sokaságát vetik fel. A cég akkor vissza is lépett a bevezetéstől. A mobiltelefónia, a térfigyelő rendszerek és számos más potenciális személyérzékelő által gyűjtött információt a jog ma is csak korlátozottan engedi felhasználni, bár a biztonságtechnika és egyéb alkalmazási területen jogszerűen körülmények között mára már viselt egyéni azonosítókat is alkalmaznak. Mindenesetre paradigmaváltásnak leszünk hamarosan tanui; a térinformatika egyre inkább kiterjed a mozgásban lévő valós világ tárgyaira, jelenségeire vonatkozó adatok gyűjtésére, feldolgozására, megjelenítésére is, ahol a már a termék, jószág- , tárgy- és személyazonosítók és érzékelőhálók révén az Internethez hasonlítható foradalmi jelentőségű új eszköz kerül a fejlesztők, szolgáltatók és végfelhasználók kezébe. 
Egy egyszerű példa: a daru-logisztikában a mozgatandó rakományok helyszínre szállítása, készletezése, az emelési útvonal végpontjainak ismerete számára a 3D modellek nélkülözhetetlenek az esetleg nagyszámú daruszerkezet munkájának térben-időben való összehangolásához.A logisztikai lánc működési hibája egy rendszer teljes fennakadásához vezethet, ahogy ez egy hete a Heathrow repülőtér másfél milliárd fontos új terminálja esetében is történt. A térinformatikával támogatott logisztikai rendszer a folyamat teljes időben-térben való szabályozottságát és felügyeletét biztosítja. Április 15-én az ipari, kereskedelmi, közlekedési alkalmazásoknak egy szűkebb keresztmetszetét mutatják be az első MLBKT-HUNAGI „Térinformatika a logisztikában” témakörű konferencia előadásai, mely rendezvényt reményeink szerint a jövőben további ankétok követnek az alkalmazási szféra minden jelentős szereplőjének részvételével.
Jelentkezés: www.logisztika.hu (Nagy Edina: edina.nagy@logisztika.hu )
HUNAGI lépést kíván tartani a paradigmaváltással: amellett, hogy kezdettől fogva szakmai partnerségben van alapító tagszervezeteivel a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társasággal (www.mfttt.hu), valamint a Magyar Földrajzi Társasággal (www.mft.hu), 2005 óta stratégiai együttműködést ápol a Magyar Tartalomipari Szövetséggel (http://www.matisz.hu/ ), alapító tagja az ITS Hungary intelligens közlekedési rendszerek egyesületével (http://www.itshungary.hu/ ) és együttműködési megállapodást kötött a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társasággal (http://www.mlbkt.hu/)
Az illusztrációk a HUNAGI képgyűjteményéből valók (autópályacimkék, 2008 és daruk Brüsszel, 2004)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése