Adatpolitika és gazdasági hatása

Azzal, hogy múlt pénteken a GSDI vezetőségi testülete megszavazta a HUNAGI társelnökségét a szervezet jogi és szocio-gazdasági munkacsoportjában, várhatóan számos, a hazai előrelépést elősegítő ismerethez való közvetlen hozzáférés válik lehetővé. Máris egy hasznos kiadvány került a látókörbe Max Craglia és Roger Longhorn jóvoltából. A dokumentum tartalmi ismertetése itt következik:

Közadatok digitális hálózatokra kerülésének szocio-gazdasági hatása
A 104 oldalas művet Paul F. Uhlir állította össze az amerikai CODATA Nemzeti Bizottság kutatási adat- és információpolitikai testülete, az OECD információs gazdaság munkacsoportja, valamint a Nemzeti Kutatási Tanács együttműködésével.
ISBN 0-309-13969-4. A nyomtatott kiadás éve 2009. A szerzői jog az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tulajdona.
A kötet valójában egy műhely összefoglalója. A rendezvény a különböző adathozzáférési és újrafelhasználási politikák jobb megértését szolgálta. A tanulmány elkészítését a Nemzeti Tudományos Alap és az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata pályázati forrásból támogatta.
Az öttagú, ausztrál, svéd, három amerikai szakértőkből álló tanulmánykészítő csapat egyik tagja a GSDI szervezet ügyvezető igazgatója, Harlan Onsrud professzor volt. Az OECD részéről az információs gazdaság munkacsoportnak az EU-ból egy olasz és egy finn állandó tagja és Észtországnól egy megfigyelője volt. A kötetben az EU PSI irányelvének gazdasági hatásmérését Chris Corbin, (az EUROGI egykori vezetőségi tagja, a HUNAGI brit testvérszervezete, az AGI volt igazgatója) tárgyalja. A térinformatika szemszögéből Max Craglia professzor a DG JRC Téradat infrastruktúra egység munkatársa közelíti meg a kérdést.
Az OECD tagországai nagymennyiségű közadatot állítanak elő és terjesztenek nagyrészt azzal a céllal, hogy ezen információk jelentős szocio-gazdasági értékét a használat révén hasznosítsák. Különösen igaz ez ma az Interneten. 2008 február 4-5 –én az amerikai CODATA Nemzeti Bizottság az OECD-vel karöltve műhelyt szervezett, hogy a következő kérdésekre választ kaphasson:

• Miért fontos a közadatok hozzáférési és újrahasznosítási politikáinak sajátos gazgasági és nem-gazdasági értékeit és hatását jobban megérteni? Hogyan gyarapíthatóak ezzel kapcsolatos ismereteink?
• A közadatok hozzáférésének és újrahasznosításának közvetlen és közvetett gazgasági és nem-gazdasági haszna és költségei tekintetében melyek a legújabb értékelési megközelítések?
• Ezeket a módszereket hogyan alkalmazták, milyen információ típusokra milyen szervezeteknél? Milyen egyezőségek és különbségek vannak az eltérő megoldások között a vizsgált információ típusok és politikák esetében?
• Melyek ezen módszerek érvényességére és megbízhatóságára vonatkozó vizsgálat szempontjai? Mit tudunk már és mit kellene még tudnunk ezen módszerek alkalmazásáról a közérdekű információk politikájának az on-line világhálós környezetben való értékelésével kapcsolatban?
• Találjanak a digitális közadatok hozzáférése és újrahasznosítása során jelentkező gazdasági és nem-gazdasági értékek és hatások vizsgálatára használt legjobb gyakorlatot, elméleti eredményeket és modelleket.
• Találjanak olyan megoldásokat, amelyeket felhasználva az OECD országaiban az informatikai menedzserek és politikai döntéshozók jobban megérthetik a közadatok hozzáférésére és újrahasznosítására vonatkozó eltérő politikák gazgasági és nem-gazdasági értékeit, hatásait.

A mű négy részre osztható. Az első rész tartalma:
Bevezetés
Paul Uhlir, The National Academies, Egyesült Államok
Az Egy.Áll. szövetségi kormánya információs politikájának áttekintése
Nancy Weiss, Institute of Museum and Library Services, Egyesült Államok
A PSI irányelv megvalósítása az Egyesült Királyságban: sikerek és kihívások
Jim Wretham, Office of Public Sector Information , Egyesült Királyság
A közérdekű információk értéke az ipar számára: az üzleti szektor szemszögéből
Martin Fornefeld, MICUS Management Consulting, Németország
A műhely résztvevőinek vitája
Tisztességes és nyílt hozzáférés a közadatokhoz a maximális megtérülés érdekében
Michael Nicholson, PSI Alliance, Egyesült Királyság
A műhely résztvevőinek vitája
Második rész
Közszféra információ: mi is a zaklatás oka?
Robbin te Velde, Dialogic, Hollandia
A PSI irányelv gazdasági hatásának mérése a 2008 évi felülvizsgálat keretében
Chris Corbin, ePSIplus, Efyesült Királyság
Különböző közszféra információ hozzáférési politikák és hatásuk
Frederika Welle Donker, Delft University of Technology , Hollandia
Mindennek ára, de semmi értéke
Antoinette Graves, Office of Fair Trading , Egyesült Királyság
A kormányzati információhoz való hozzáférés fokozása: gazdasági elmélet alkalmazása a Kanadai Statisztikai Hivatalnál
Kirsti Nilsen, University of Western Ontario, Kanada
A közszféra földrajzi információ hatásának vizsgálata
Max Craglia, Institute for Environment and Sustainability, JRC , Olaszország
NOAA on-line adatszolgáltatás gazdasági és szociális hasznának vizsgálata
Rodney Weiher, NOAA, Egyesült Államok
A közpénzen végzett kutatásokhoz való könnyített hozzáférés hatásainak feltárása
John Houghton, Victoria University, Ausztrália
A műhely résztvevőinek vitája
Harmadik rész
A közszféra információ szociális és gazdasági költségeinek mérése
On-line: a szakirodalom és a jövő irányainak áttekintése
Paul F. Uhlir, Raed M. Sharif, and Tilman Merz
Az első csoport szekcióülése eredményeinek összegzése
Juan Carlos de Martin, Rapporteur
A második csoport szekcióülése eredményeinek összegzése
Tilman Merz, Rapporteur
Negyedik rész
A két csoport szekcióülései eredményeinek általános megvitatása és a lehetséges következő lépések
Paul F. Uhlir, Rapporteur

A kötet arra is igazolást ad, hogy az igazán kihívást jelentő kérdések megvitatását célul kitűző műhelyeken elhangzó előadások és viták értékes közkinccsé tehetők kellő ráfordítással. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy amit az OECD és az Amerikai Tudományos Akadémia mint témát felkarolt, azzal a kérdéssel hazánkban foglalkoznak-e ma kellően magas kormányzati szinten és tudományos megalapozottsággal?
Az mindenesetre örvendetes, hogy az EU e-tartalomszolgáltatási programja keretében olasz meghívásra és HUNAGI segédkezéssel a földügy és térinformatika területéről járulna hozzá Magyarország egy európai projekthez amely a közszféra információinak jogi szempontjait kívánná a következő csaknem három évben európai országok közötti összefogással elemezni. A hazai HUNAGI csapat tagjait az FVM FTF, a FÖMI és MATISZ szakemberei adják. A nemzetközi projekt-tervezet egyik tanácsadója éppen a jelen bemutatott kiadvány szerkesztője Paul F. Uhlir…
Akinek a figyelmét felkeltette ez a téma teljes kötet letölthető a következő weboldalról: http://www.nap.edu/catalog/12687.html

(A gyors fordításban előforduló hibák észrevételezését előre köszönöm. RFG)

Rövidítések feloldása
CODATA: Committee on Data for Science and Technology , a párizsi ICSU (International Council of Scientific Unions) interdiszciplináris testülete
OECD: Organization of the Economic Co-operation and Development (Párizs)
PSI: Public Sector Information. A közszféra információ újrahasznosításával foglalkozó EU irányelv rövid megnevezése

A kiadványról szóló ismertetést megkapták a Geodézia és Kartográfia szakfolyóirat főszerkesztője, valamint a HUNAGI adatpolitikai munkacsapat tagjai és háttér- szakmai támogatói is.

(A HUNAGI adatpolitikai munkacsapata a tervezett EU LAPSI projekt HUNAGI konzorciumi tagságából adódó feladatok ellátására szerveződött, feladata - ha a projekt nyer - elsősorban a földügy és térinformatika (itt: digitális térképek) vonatkozásában a jogszabályi háttér jelenlegi helyzetének feltárása, a fejlődési trend nyomonkövetése és a szabad adathozzáférés és újrahasznosítás elősegítését célzó hazai fogadókészség-erősítés, felvilágosítás az INSPIRE és PSI irányelvek szellemében az adatszolgáltatók, végfelhasználók és az elektronikus tartalomipar szereplői érdekeinek figyelembevételével. Munkájával segíteni kívánja a kormányzati döntéselőkészítőket is.)