Az NKTH épülete adott otthont 2010 január 19.én a csaknem kétórás eszmecserének, melyet Kovács Kálmán és Prof. Dr. Pap László elnökök vezettek.
Az összevont MÜT-ÜTT ülésen a HUNAGI főtitkára hozzászólásának lényege (itt hívatkozásokkal és példákkal kiegészítve) a következő volt:
Egyetértve az elhangzott alkalmazásorientált megközelítéssel,
- Kitörési lehetőségként mindenekelőtt az ismerethézagok betömésére irányuló kutatás-fejlesztések és kapcsolódó alkalmazásaik ösztönzésére lenne célszerű törekedni, amely egyben az innovatív kis- és közepes méretű vállalkozások helyzetbehozását, húzó szerepét és piaci versenyképességét is erősítené. Példaként hozta fel a mozgáselemzés területét (http://hunagi19.blogspot.com/2010/01/mozgaselemzes-targykovetes-es.html), valamint azt a tendenciát, miszerint a mai helyfüggő szolgáltatásokat középtávon világszerte kiegészítik majd az egyénre szabott szolgáltatások felhasználva a GNSS, mobil összekötöttség, érzékelőmezők (sensor web), RFID és grid számítás adta lehetőségeket. Foglalkozni szükséges a határterületekkel a társadalomtudomány, költségvetési-közgazdasági megközelítésű adatpolitikával és az jogi dimenzióval (például a tárolt arcképi adatbázisok és a szenzoros arcfelismerés személyiségi jogi kihatásával a közlekedéstől a kereskedelemig). A magánszférában egyesek már hatalmas iramban az érintettek személyes közreműködésével fejlesztik például az azonosított arcképek adatbázisát, és a technológiailag megvalósítható alkalmazások egy része már piaci forgalomba került. (Der Spiegel, 2010 január 11)
- Tekintettel a földmegfigyelés sokrétű társadalmi hatására, tekintettel érdemes lenni mely területek kapnak kiemelt figyelmet és támogatást egy-egy időszakban. A DG JRC Környezeti és Fenntarthatósági Intézete és a Digitális Föld múltheti vitaülésén ebben a kontextusban az egészség, a biológiai sokféleség és a katasztrófakezelés területeit ajánlották kiemelésre.
- A honi űrszervezet civil partnerszervezetei között lenni a HUNAGI számára megtiszteltetés. Bár a HUNAGI elsősorban eszköz- adat- és infrastruktúra orientált, szerepe két fronton is hasznos lehet: egyrészről releváns és kiterjedt interdiszciplináris nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik (GSDI, CEOS WGISS, GEO, UNGIWG2), másrészről a hazai fogadókészség erősítést az ismeretek terjesztésével és információmegosztással tudja elősegíteni.
- A hazai figyelemfelkeltés jó példával szolgált pld. a Föld Bolygó Nemzetközi Éve keretében amikor is a földtudományi intézmények és szervezetek fogtak össze. A kétéves koordinált tevékenység tanulságai esetleg adaptálhatóak az űrszektorban, mint ahogy azok a Digitális Föld csúcstalálkozón is ismertetésre kerülnek (www.digitalearth-isde.org).
- Fontos rögzíteni a stratégia időtávját, figyelemmel a kapcsolatos és figyelembe veendő stratégiák időtávjaira pld. (DG Research: The World in 2025 – Rising Asia and its socio-ecologic transition vagy NIC: Global Trends - 2025), melyek tartalma az alkalmazásfejlesztések irányait is segítenek kijelölni, de össze lenne érdemes gyűjteni a tekintetbe vehető releváns társadalmi-gazdasági hatástanulmányokat is (GMES, GEO, GSDI, IJSDIR, CIESIN).
- A világválsághoz való alkalmazkodás előtérbe helyezi a költséghatékony megoldások szorgalmazását, így a nyíltforrású szoftverek és a szabad hozzáférésű adatok használatát, a felhasználók széleskörű, önkéntes jellegű bevonását az adatgyűjtésbe. Ez áll majd a HUNAGI február 25-i konferenciájának homlokterében is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése