A WGISS értekezlet első napján a távérzékelés útján nyert adatok archíválásával és karbantartásával összefüggő kérdéseket tárgyalták az űrügynökségek és elsődleges adatkezelők (USGS, NOAA) képviselői. A DLR-nél robotok szolgálják a többszáz Terabyte mennyiségű adat gyors elérését. Kép: HUNAGI fotógyűjtemény, 2007
Magán az értekezleten a GSDI/HUNAGI képviselője feltette azt a kérdést, melyet a FÖMI Távérzékelési Központ vezetője, Csornai Gábor fogalmazott meg: hány százaléka hasznosul a tárolt adatoknak és mi a trend a meteorológiai és a nem-meteorológiai űrből távérzékelt adatok esetében? Nos a kérdésre sem Kenneth McDonnald a NOAA részéről, sem Lyndon R. Oleson az USGS részéről nem tudott pontos választ adni.
Adattárigény várható növekedése a Német Távérzékelési Adatközpontban 2020-ig valóban drámai. Kép: W.W. (DLR) bemutatója HUNAGI fotógyűjtemény, 2007
Ivan Petiteville szerint a trend a feldolgozó eszközök és az elérhetőség feltételeinek jelentős jvulása miatt mindenképpen pozitív. George Dyke WGISS titkár arra bátorított, hogy javasoljam a kérdést az archíválással foglalkozó feladatcsoport feladatai közé iktatni, hiszen a felhasználói visszajelzések szervezett és harmonizált gyűjtése a fejlesztések szempontjából az űrügynökségeknél sem lehet közömbös. Hasznos új feladatnak ítélte a felvetést Lyndon Oleson (USGS) az EROS adatközpnt képviselője is.
A WGISS-24 értekezlet képei mától folyamatosan bővülve megtalálhatók itt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése