Prof. Dr. Márkus Béla megnyitotta a "Térinformatikai továbbképzés: igények és lehetőségek" tárgykörű vitafórumot. A rendezvényen Márkus professzor, Dr. Szepes András dékánhelyettes és Gombás László CLGE magyarországi képviselő előadásait követően a meghívott ipari, oktatási és civil szervezeti képviselőinek részvételével vélemények, javaslatok ütköztetésére, tapasztalatok cseréjére kerül sor.
Dr. Mihály Szabolcs hozzászólását követően HUNAGI főtitkára részéről a következő vélemény hangzott el: Magyarország felzárkózását fel kell gyorsítani a térinformatika területén és ez feladatot jelent az oktatás számára is. A GEO-val, GMES-szel kapcsolatos átfogó ismeretek be kell épüljenek a graduális, posztgraduális tantervbe és megoldandó az ismeretátadás az oktatók számára is. Fokozottan igaz ez az INSPIRE irányelvre, mely az Európai Gazdasági Tér országainak szakemberei összefogásával és közreműködésével kimunkált jogszabályi környezet, de a PSI vagy a Víz-keretirányelvirányelvre is továbbá a meghatározó szabványok megismertetésére, melyek tekintetbe vétele nélkül vállalkozási szférában sem lehet versenyképes, sikeres valaki.
Be kell építeni a tantervbe az EU térinformatikai projektjei eredményeit is, például a térinformációs rendszerek szolgáltatásainak INSPIRE szemléletű megvalósítására kidolgozott módszertant és alkalmazását (eSDI-NET+), (135 európai SDI szolgáltatás közül ezzel választották ki a jövő héten Torinóban bemutatásra kerülő 12 mintaszerű (best practice) megvalósítást), a nyílt forráskódú szoftverek feltárását, alkalmazásával kapcsolatos döntések szempontrendszerét (CASCADOSS), az adatharmonizációban való felhasználást (Humboldt). HUNAGI és tagjai a maguk eszközeivel és nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva elő tudja segíteni ezen ismeretek eljuttatását a diákokhoz és a felsőoktatás hallgatóihoz, a szervezet Márkus Béla professzor mentorsága alatt működő Diák és hallgatói tagozaton keresztül. Tegnap a Fraunhofer Intézetben tartott Humboldt projekt véleményező ülésen Paul Smits, a DG JRC SDI egysége technológiai szakembere például bejelentette, hogy az INSPIRE jövő év február-április között tartott tréningjébe már be tudja építeni a Humboldt adatmodellek között nyílt forrású szoftverrel végzett harmonizáció módszertanát. A Humboldt eredményeinek hazai oktatásba ültetését elősegítheti, hogy a projekt egyik oszlopa Kristóf Dániel (FÖMI).
HUNAGI február végére az önkormányzatok mint célközönség részvételével egynapos konferenciát tervez a szabad forráskódú szoftverek és az önkormányzati munka számára szükséges téradatok kérdéskörének szentelve. Ezek a témakörök az oktatóhelyek számára duplán relevánsak: egyrészt a nyfsz és az adathozzáférés tekintetében maximálisan érintettek mint korlátozott pénzügyi lehetőséggel rendelkező intézmények, másrészről ezek a nyfsz bevezetésében élenjáró szakmai műhelyek (Szeged, Budapest, Székesfehérvár, Pécs, hogy csak néhányat említsünk). HUNAGI tervezi az önkormányzatok által elérhető adatok feltárását a konferencia idejére. Ez előgyakorlatnak is tekinthető, hiszen az erre vonatkozó teljeskörű információt az Európai Bizottság számára legkésőbb jövő őszig minden tagországnak meg kell adni a metaadat szolgáltatások kötelezettsége folytán. Amúgy a térinformatika - szélesebb értelemben tekintve (GEOSS, Digitális Föld) - rendkívűl perspektívikus terület és megfelelően innovatív fejlesztés esetén (különös tekintettel az SDI, földmegfigyelés, GNSS, szenzorháló és az RFID technológiák integrálására) a magánszférában megélhetést biztosít az interneten keresztűl akár a globális piacon, eszközként alkalmazva pedig a felhasználói közösség részére a legkülönfélébb szak- és határterületeken beláthatatlan távlatokban. Elég két adat ahhoz, hogy az érintettek körének nagyságrendekkel való növekedését érzékeltessük: mára 600 millióan használják a Google Earth rendszert (Michael Jones, 2009 szeptember), és csak Európában 3,5 millió gépkocsiban van műholdas navigációs rendszer (GeoConnexion 2009 okt). Mindez azonban nem hogy nem szűkíti a szakma mozgásterét, hanem fokozott felelősséget, sőt további lehetőséget is biztosít számára.
Zalaba Piroska hozzászólásával kapcsolatban, miszerint a mindenkori EU elnökség ideje alatt hagyományosan sor kerül egy konferenciára a PCC (Permanent Committee on Cadastre in the European Union) szervezet rendezésében, ez adja az alkalmat, hogy 2011-re Budapest legyen házigazdája az eseménynek. Ötleteket várt a résztvevőktől a konferencia homloktér témája, címe megválasztásához. HUNAGI képviselője a Kataszter - Térinformatika - Társadalom elnevezést javasolta, röviden rámutatva a logikai egymásraépülésre. E gondolatmenet megtartásával egy hivatalos angol nyelvű cím megválasztása természetesen gondosabb átgondolást igényel.
Megjegyzés: Emlékeztetni lehet arra, hogy a PCC létrehozását kezdeményező I. Kataszteri Kongresszus az EU-ban rendezvényt (Granada) az a budapesti, FVM-ben tartott Európai Bizottsági Kataszteri Műhely előzte meg, amely az első hivatalos EU rendezvény volt a kataszter témakörének szenteve. Mindezekről és a PCC további rendzvényeiről 2005-ig a HUNAGI honlap (www.hunagi.hu) rendre beszámolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése