HUNAGI elnöke november 19-i levelében a következőket írta: "Kérlek a jövőben tartózkodjál a HUNAGI nevében bármilyen megnyilvánulástól!" Erre a nem várt felszólításra még aznapi válaszlevelemben lemondtam a 25. HUNAGI közgyűlés által
megszavazott azon mandátumomról, hogy az EUROGI, GSDI és ISDE
nemzetközi szervezetekben a 2016. májusi közgyűlésig képviselhetem a HUNAGI-t.
Ez jelenti a Magyar Űrkutatási Tanácsban a HUNAGI képviseletében való tagságom egyidejű felmondását is.
A közvetlen előzmény az volt, hogy a vezetést írásban előre tájékoztatva, egy befogadott rövid ismertető előadásom lett volna az ESA Danube Data Cube pilot projektről az érdekeltek számára a KKM Duna Stratégia vízügyi és kockázatkezelési szemináriumán november 20-án , amelyet azért voltam kénytelen lemondani, mert három nappal előtte hozta az elnök tudomásomra, hogy a HUNAGI igazgatótanácsa megtagadta (sic!) a Duna adatkocka téma napirendre vételét azzal, hogy nincs kellő információ birtokában és nem áll rendelkezésére egy egyoldalas vezetői összefoglaló sem. Arról, hogy a grémium ülésezni fog és számára vezetői összefoglalót kell készítenem, nem tudtam. Az ülésen egyébként részt vett a HUNAGI főtitkára, aki gyakorlatilag mindazzal a vonatkozó információval rendelkezett, amellyel én.
A Duna Adatkocka projektet még főtitkár időszakban a május közepi tsukubai WGISS-39 értekezleten vetettem fel, amelyen a GSDI szervezet CEOS WGISS kapcsolattartójaként vettem részt. Az ötletet jól fogadta a HUNAGI május 20-i majd az EUROGI május végi közgyűlése (ahol ez utóbbi ismét a végrehajtó bizottsági testületébe választott) és a DRDSI program vezetése is a JRC-ben. Ezt követően az EUROGI végrehajtó bizottsága jóvoltából előadásmeghívást kaptam a JRC és osztrák kormány 'Tudománnyal a Duna Stratégia megvalósításáért' bécsi műhely ICT projektötletek szekciójába. A WGISS-40 október elejei oxfordi találkozón jelentette be egy Duna Adatkocka pilot prokjektet indításának szándékát. Ezt követően megindult az előkészítés, mely során a HUNAGI főtitkárával két ízben, (másodszor a Duna_Net magyar összekötője bevonásával) személyes találkozókra került sor és két fejlettségi változatban az ESA is megküldte munkaanyagát, melyet megosztottam a HUNAGI főtitkárával. Cél az innovatív adatkocka koncepcióhoz alkalmazás, a kérdéses térség és az érdekelt potenciális együttműködők kiválasztása lett volna. Ez utóbbiak számára egy egynapos találkozó keretében az ESA lehetőséget biztosított volna Bécsben az általa végzendő adatkocka-fejlesztési, adatszolgáltatási és infrastruktúrális kérdések megismerésére legkésőbb december közepe előtt, figyelembevéve a már folyamatban lévő ESA-osztrák együttműködéshez való illeszkedés lehetőségét is. Míg a hazai lehetséges partnerek, az alkalmazási téma megválasztása a HUNAGI vezetés kompetenciája, addig a Duna Régió Stratégia országai relációjában (felhasználva részvételemet az EUROGI októberi vezetői értekezletén, az EU lisszaboni ICT konferenciáján, majd az ulmi JRC DRDSI műhelyen továbbá a 4. EU Duna Fórumon) magam vállaltam lehetséges közreműködők, érdeklődők felkutatását. Erre még a két héttel ezelőtti GEO-XII plenáris ülést és a kapcsolódó kísérő eseményeket is felhasználtam és összességében sikerült cseh, szlovák, ukrán, román, bolgár és szlovén érdeklődőket illetve közvetítőket feltárni és nemzetközi szaktekintélyekkel a kapcsolatot felvennem. Ez az építkezés tört meg az elmúlt héten.
A HUNAGI egyéni tagságomat fenn kívánom tartani, hogy egyrészt nyomon követhessem a szervezet tevékenységét a tagok szemszögéből, másrészt a HUNAGI működésével kapcsolatos, az elmúlt 20 évben felgyülemlett és a többszörös költözés után fennmaradt szakmai dokumentumokat, kéziratokat és kiadványokat átnézhessem, rendezhessem a későbbi felhasználhatóság érdekében.
Ez jelenti a Magyar Űrkutatási Tanácsban a HUNAGI képviseletében való tagságom egyidejű felmondását is.
A közvetlen előzmény az volt, hogy a vezetést írásban előre tájékoztatva, egy befogadott rövid ismertető előadásom lett volna az ESA Danube Data Cube pilot projektről az érdekeltek számára a KKM Duna Stratégia vízügyi és kockázatkezelési szemináriumán november 20-án , amelyet azért voltam kénytelen lemondani, mert három nappal előtte hozta az elnök tudomásomra, hogy a HUNAGI igazgatótanácsa megtagadta (sic!) a Duna adatkocka téma napirendre vételét azzal, hogy nincs kellő információ birtokában és nem áll rendelkezésére egy egyoldalas vezetői összefoglaló sem. Arról, hogy a grémium ülésezni fog és számára vezetői összefoglalót kell készítenem, nem tudtam. Az ülésen egyébként részt vett a HUNAGI főtitkára, aki gyakorlatilag mindazzal a vonatkozó információval rendelkezett, amellyel én.
A Duna Adatkocka projektet még főtitkár időszakban a május közepi tsukubai WGISS-39 értekezleten vetettem fel, amelyen a GSDI szervezet CEOS WGISS kapcsolattartójaként vettem részt. Az ötletet jól fogadta a HUNAGI május 20-i majd az EUROGI május végi közgyűlése (ahol ez utóbbi ismét a végrehajtó bizottsági testületébe választott) és a DRDSI program vezetése is a JRC-ben. Ezt követően az EUROGI végrehajtó bizottsága jóvoltából előadásmeghívást kaptam a JRC és osztrák kormány 'Tudománnyal a Duna Stratégia megvalósításáért' bécsi műhely ICT projektötletek szekciójába. A WGISS-40 október elejei oxfordi találkozón jelentette be egy Duna Adatkocka pilot prokjektet indításának szándékát. Ezt követően megindult az előkészítés, mely során a HUNAGI főtitkárával két ízben, (másodszor a Duna_Net magyar összekötője bevonásával) személyes találkozókra került sor és két fejlettségi változatban az ESA is megküldte munkaanyagát, melyet megosztottam a HUNAGI főtitkárával. Cél az innovatív adatkocka koncepcióhoz alkalmazás, a kérdéses térség és az érdekelt potenciális együttműködők kiválasztása lett volna. Ez utóbbiak számára egy egynapos találkozó keretében az ESA lehetőséget biztosított volna Bécsben az általa végzendő adatkocka-fejlesztési, adatszolgáltatási és infrastruktúrális kérdések megismerésére legkésőbb december közepe előtt, figyelembevéve a már folyamatban lévő ESA-osztrák együttműködéshez való illeszkedés lehetőségét is. Míg a hazai lehetséges partnerek, az alkalmazási téma megválasztása a HUNAGI vezetés kompetenciája, addig a Duna Régió Stratégia országai relációjában (felhasználva részvételemet az EUROGI októberi vezetői értekezletén, az EU lisszaboni ICT konferenciáján, majd az ulmi JRC DRDSI műhelyen továbbá a 4. EU Duna Fórumon) magam vállaltam lehetséges közreműködők, érdeklődők felkutatását. Erre még a két héttel ezelőtti GEO-XII plenáris ülést és a kapcsolódó kísérő eseményeket is felhasználtam és összességében sikerült cseh, szlovák, ukrán, román, bolgár és szlovén érdeklődőket illetve közvetítőket feltárni és nemzetközi szaktekintélyekkel a kapcsolatot felvennem. Ez az építkezés tört meg az elmúlt héten.
A HUNAGI egyéni tagságomat fenn kívánom tartani, hogy egyrészt nyomon követhessem a szervezet tevékenységét a tagok szemszögéből, másrészt a HUNAGI működésével kapcsolatos, az elmúlt 20 évben felgyülemlett és a többszörös költözés után fennmaradt szakmai dokumentumokat, kéziratokat és kiadványokat átnézhessem, rendezhessem a későbbi felhasználhatóság érdekében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése