Térinformatika az önkormányzati munkában
Takács Ferenc önkormányzati térinformatikus szakmai jegyzet elkészítését vállalta a közműnyilvántartás vezetéséről, hogy azt megossza a HUNAGI közösségével.
"A 2007. október 11-én megrendezett HUNAGI Fórumon tett ígéretem szerint az alábbiakban röviden kifejteném a véleményemet, Keringer Zsoltnak "Az önkormányzati térinformatikai rendszerek szolgáltatási problémái és lehetőségei" című előadásával kapcsolatban, illetve e témát érintően.
Az előadásban elhangzottakat illetően alapvetően a következő két gondolatkörre térnék ki:
- A DAT és a korábbi síkrajzon vezetett földhivatali térképi adattartalom közti különbség, illetve a DAT használhatósága az önkormányzat számára
- Az alkalmazott szoftverkörnyezet fontosságának kérdése
Elöljáróban mindenekelőtt kérem, hogy az alábbiakban leírtakat tekintsék a fórum vita keretében elmondott konstruktív szakmai hozzászólásomként, melyet saját szakmai tapasztalataim és az alkalmazott konkrét megoldások alapján fogalmaztam meg.
A DAT adatbázissal- és annak a közműnyilvántartás vezetéséhez való használhatóságával kapcsolatos véleményemet a zalaegerszegi közműnyilvántartás működtetésének konkrét, tényszerű leírásán keresztül ismertetem:
Zalaegerszegen a DAT adatbázisra alapozva 2003. óta működik közműnyilvántartás (ugyanis ekkor került sor a DAT adatbázis használati jogának megszerzésére az NKP KHT-val kötött megállapodás alapján), kiváló szoftveres megoldással (Autodesk Mapguide és Autodesk Map 3D), amely lehetővé teszi, hogy külső cég alkalmazása nélkül egymagam lássam el a térinformatikai rendszerben tárolt valamennyi adatállomány kezelését, frissítését és a központi közműnyilvántartói feladatok ellátását (meg sok egyebet is).
Ehhez a jó szoftverkörnyezeten túl hozzátartozik az is, hogy a DAT adatbázis használatbavétele lényegesen egyszerűbbé és olcsóbbá tette a közmű alaptérkép előállítását, ugyanis ezt megelőzően a földhivatali térképi tartalom változás vezetését (bedolgozását a közmű alaptérképbe) többnyire csak a síkrajzi szelvények bedigitalizálásával lehetett elvégezni, amely külső cég (pld a PGT KFT) igénybevételét tette szükségessé, akkori árakon is 4 MFt évenkénti költség mellett. Most pedig ugyanezen grafikus tartalmaknak a DAT-ból történő átvételét alkalmanként kb 5-7 órai munkával elvégzem külsős cég bevonása nélkül, a frissítésekért a földhivatalnak éves szinten a változások függvényében kifizetendő kb 600-800 ezer Ft díj ellenében.
A hagyományos közmű alaptérkép előállítás tehát egyúttal azt is jelentette, hogy a teljes közmű alaptérképi tartalmat az önkormányzatnak kellett előállítania részben másolással, részben pedig geodéziai beméréssel. Ezzel szemben a DAT használatba vétele után az effektív térképi tartalom előállítás/vezetés a közmű alaptérkép vonatkozásában kizárólag a közterületi infrastruktúra grafikus és leíró adataira korlátozódik, vagyis arra a térképi tartalomra, amit kifejezetten az önkormányzatnak kell előállítania.
Véleményem szerint igen lényeges alapelv kell hogy legyen: minden térképi tartalmat kizárólag az állítson elő, akinek az a kötelezettsége és annak tartalmáért, helyességéért teljes felelősséggel tartozzon (záradékolás). Ennek többek között az egyesített közműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során van nagy jelentősége, ugyanis ebből kiindulva az adatszolgáltatónak a kiadott adatok hitelességét illetően azt kell garantálnia, hogy az teljes mértékben megegyezik - az egyes térképi tartalmak előállítói által - a rendelkezésére bocsátott adatokkal. Az előbbieken kívül, e feltétel teljesülése esetén határozható meg egyértelműen az is, hogy egy több adatforrásból összeállított komplex adatállományból (pld egyesített közműtérkép) történő adatszolgáltatás esetén mely adat-előállítók adatai lettek kiadva és milyen arányban, azaz adott esetben a díjbevételből kik és milyen méretékben jogosultak részt követelni.
Az előbbiekből kiindulva én a magam részéről nem tartanám célszerűnek a DAT állami alapadat tartalma mellé bárminemű ún. "önkormányzati alapadat csomagot" hozzátenni, amely kifejezetten az önkormányzati nyilvántartás szempontjából fontos adatokat tartalmazna (ez nehezen is lenne kivitelezhető, hiszen a földhivatal csak az állami alapadat tartalom vezetésére kötelezhető).
Ehelyett szakmai egyezetés keretében esetleg azt kellene megvizsgálni, hogy a DAT jelenlegi állami alapadat tartalmát milyen adatokkal lenne célszerű bővítetni - a különböző ingatlan-nyilvántartási bejegyzések kapcsán a földhivatalhoz kerülő adatok közül - , amelyek fontosak lehetnek az önkormányzat vagy más felhasználók számára (pld terepszint alatti építmények: pincék, mélygarázsok stb
Egyébként, ha az említett "önkormányzati alapadat csomag" tekintetében arról van szó, hogy azt a földhivatal állítsa elő, akkor nem is igazán értem, egyáltalán hogy merülhetett fel ilyen gondolat, hogy egy szerv egy másik szervtől várná el, hogy az a neki szükséges adatokat állítsa elő. Ez azért is igen irreális elvárás lenne, mert köztudott tény, hogy a földhivatalok a számukra kötelezően előírt nyilvántartásaik vezetéséhez-, működésükhöz szükséges fedezetet egy kis részét kapják csak meg az államtól, mind nagyobb mértékben azt várják el tőlük, hogy a díjbevételeikből tartsák fenn magukat.
A DAT adattartalmának kérdése:
A korábbi földhivatali térképi tartalmakon túlmenően a DAT pld. a következő építéshatósági és városfejlesztési/tervezési szempontból lényeges térképi és leíró adatokat tartalmazza:
Közigazgatási egységek
Közigazgatási alegységek
Termőföld művelési ágak
Termőföld minőségi osztályok
Épületek rendeltetése
Rendezetlen funkciójú épületek (engedély nélküli építkezések feltárása)
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy vannak bizonyos térképi tartalmak, melyek a DAT-ból kikerültek a korábbi földhivatali nyilvántartáshoz képest, de ezek hiánya sem építéshatósági- sem közmű-nyilvántartási szempontból nem okoz problémát, azaz mellőzhető.
Ugyanakkor nyilván valóan vannak/lehetnek olyan térképi tartalmak is amelyek nem szerepeltek a korábbi nyilvántartásban sem és a DAT-ban sincsenek jelen, de fontos lenne a megjelenítésük, állami alapadatként való nyilvántartásuk. Ezeket szakmai egyeztetés keretében kellene meghatározni és itt visszautalnék a fentebb példaként említett terepszint alatti építmények: pincék, mélygarázsok megjelenítésére.
DAT használhatósága, előnyei pld:
A grafikus objektumok tulajdonság értékeinek közvetlen megjelenítési lehetősége
Dinamikus térkép megjelenítés, gyors keresési lehetőség
lásd. http://terkep.zeg.hu/ujzegindex/html_uj/index.asp
(tipp: egérkerék használatával rendkívül gyors ki/be zoom lehetőség)
A DAT-ban lévő leíró adattartalmak alapján közvetlen tematikus térképi megjelenítés:
Épületek rendeltetése
Termőföld művelési ágak
Termőföld minőségi osztályok
Rendezetlen funkciójú épületek (engedély nélküli építkezések feltárása)
Az eddig említetteken túlmenően a DAT használata nem csupán a teljes közmű alaptérképi tartalom könnyebb előállítását eredményezi, hanem egyúttal lehetőséget termet a térképi tartalom és leíró adatok, valamint a különböző önkormányzati nyilvántartások egy relációs adatbázisban (pld Oracle) való értékeléséhez. A korábbi tisztán vektoros alapú térképi nyilvántartás erre közvetlenül nem alkalmas, ugyanis ezen adatállományok esetében csak kapcsolt külső adatokként lehet a különböző önkormányzati nyilvántartásokat integrálni. Természetesen továbbra is jelen vannak és jelen kell lenniük a különböző vektoros térképi állományoknak is (mert pld a közmű szakági térképek csak ebben a formában állnak rendelkezésre), de nem az elektronikus ügyintézés és városirányítási adatállományok integrált részeként, hanem annak kiegészítőjeként, esetleg kapcsolt alrendszereként.
Az előbbiek szerinti fejlesztési elképzelésem, amelyet már a jövő év elején szeretnék megvalósítani:
A jelenlegi rendszerünk továbbfejlesztésével -az NTIS és az INSPIRE irányelvekkel összhangban - olyan térinformatikai rendszer kialakítása, amely hosszú távon is teljes körű megoldási lehetőséget biztosít egy integrált térinformatikai és városirányítási rendszer működtetésére, keretet nyújtva a folyamatosan bevezetésre kerülő elektronikus ügyintézés hatékony kiszolgálására, integrálására is (alkalmazni kívánt szoftveres megoldás: Autodesk Topobase Administrator 2008 ORACLE ASFU; Autodesk Topobase Client 2008 Oracle ASFU; Autodesk Topobase Web 2008 Oracle ASFU CPU)
Megjegyzés: A fejlesztéssel egyidejűleg a DAT hasznosítás optimalizálásának, díjbevételek növelésének tervezett módja:
A mai feltételeknek, elvárásoknak megfelelően, szolgáltató önkormányzatként, meghatározott építéshatósági és városüzemelési ügyekben kiállításra kerülő dokumentumok (építési engedélyek, közterület felbontási hozzájárulások) mellé automatikusan csatolásra kerülne az eljárással érintett terület szabályozási térkép kivonata illetve az egyesített közmű térkép kivonata az említett ügyek nagy számát tekintve, alacsony szolgáltatási díj esetén is jelentős díjbevételt eredményezne. A cél az, hogy lehetőség szerint a térképek előállítási/vezetési költségei megtérüljenek.
Összegezve: A DAT adatbázis felhasználásának lehetősége mind adattartalmi, mind pedig adatkezelés/felhasználás technikai szempontból előnyösebb az önkormányzatok számára, mint a korábbi síkrajzi és vektoros földhivatali térképek.
A térinformatikai rendszer működtetéséhez használt szoftverkörnyezet (eszközrendszer) fontosságának kérdése:
Az előadásban szó szerint elhangzott a következő állítás: " ha nincs adat, nincs térinformatika" Teljes mértékben egyetértek, így igaz! Sőt ezt a gondolatot tovább vezetve megemlíthető az a köztudott tény is, hogy a legnagyobb érték a rendelkezésre álló jó minőségű, naprakész adat, melynek a kezeléshez alkalmazott bármely szoftver lényegesen kisebb értéket képvisel.
Ugyancsak e gondolathoz kapcsolódóan megfogalmazódott az is, hogy nem az a legfontosabb hogy milyen szoftverrendszert alkalmaz a térinformatikai rendszer üzemeltető.
Bizonyos mértékig ez is igaz, amennyiben ez alatt azt értjük, hogy az INSPIRE irányelvben megfogalmazottak szerint kialakított téradat struktúra kezelésére alkalmas szoftverek, illetőleg a nemzetközi viszonylatban is általánosan elterjedt térinformatikai szoftverek közti választásról van szó, vagyis arról, hogy ezek közül melyiket alkalmazzuk. Ez esetben valóban nem az a legfontosabb, hogy melyiket választjuk téradataink kezeléséhez, mert e szoftverek nagyjából hasonló funkcionalitással rendelkeznek, képesek egymás adatformátumait konverzió nélkül megjelenteni, ennélfogva az adatvesztés nélküli közvetlen adatcserét megvalósítani.
Konkrét példa: a jelenleg nálunk alkalmazott Autodesk alapú szoftver környezetbe konvertálás nélkül, közvetlenül beolvasható akár az ESRI, a Microstation, a Mapinfo stb. alapú szoftverek saját adatformátumú (shp, dgn, mif stb.) adatállománya, de ezenkívül alkalmas a geo-adatbázisban tárolt téradatok kezelésére is.
Ezt megelőzően (2003. előtt) ugyanakkor, egy olyan hazai fejlesztésű térképi adatkezelő szoftvert alkalmaztunk, amelybe pld. a fent említett adatállományokat csak úgy lehetett megjeleníteni, hogy előtte azokat a szoftver saját belső adatformátumára átkonvertáltuk. Ez pedig rendszerint lényeges adatvesztéssel járt (pld egyes jelkulcsi elemek nem- vagy teljesen másképp jelentek meg mint ahogyan az eredeti állományban voltak). Ezen túlmenően pld nem volt képes a DAT illetve relációs adatbázisban tárolt téradatok megjelenítésére sem ( ezért a\n lecserélésére került sor, illetve áttértünk a jelenlegi szoftverrendszerünk alkalmazására).
Összegezve: Amennyiben a mai igényeket elvárásokat megfelelő szinten kielégíteni képes térinformatikai szoftverekről beszélünk, akkor lehet azt mondani, hogy nem az a legfontosabb, hogy ezek közül melyiket alkalmazzuk, az viszont igen is lényeges, hogy az előbbieknek meg nem felelő szoftvert véletlenül se alkalmazzunk. Másként fogalmazva: A legfontosabb valóban az, hogy jó minőségű, pontos és naprakész adatállományaink legyenek, de az is nagyon fontos szempont, hogy ezek felhasználásához/kezeléséhez az előbbiekben említettek szerint, jól megalapozott szakmai döntés alapján válasszunk megfelelő szoftvert (kompatibilitás, funkcionalitás, költséghatékonyság), mert a legjobb minőségű adatállomány is hasznavehetetlen lehet, ha rendelkezésre álló szoftver nem képes\n megfelelően kezelni/megjeleníteni. Zalaegerszeg, 2007. október 22.
Takács Ferenc
műszaki informatikus mérnök"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése