A találkozó előtti pillanatok: Joao Geirinhas, az EUROGI főtitkára és John Smith a JRC képviselője eszmét cserélnek Kép: HUNAGI fotógyűjtemény, 2006
Konzultáció az 2007. évi eContentplus pályázatról Luxemburgban
Az EU Információs Társadalom és Média főigazgatóság 2001 óta szervezi az európai elektronikus tartalomszolgáltatást előmozdító pályázatait. 2001 és 2005 között beérkezett 550 pályázat közül 100 volt térinformatikai tárgyú.
Az Európai téradat infrastruktúra létrehozását segítő projektek közé tartoztak: EuroRegiomap, EuroGlobalmap, EuroRoads, Digital See (téradat-árúház), eEarth, EULIS.
A szolgáltatást megcélzó támogatott, sikeres projektek között voltak:
ENVeCity, GEORAMA, EuroTravel, M-Guide és Camp2Camp (www.cartoweb.org )
A program második szakaszában az un. eContentplus pályázati kiírások a következő kereteket irányozták elő 2005 és 2008 között:2005: 27 Meuró, 2006: 28Meuró, 2007: 45Meuró és 2008: 49Meuró.
A már jóváhagyott projektek között szerepel az eWater (felszínalatti vizek), GEOMIND (földtani), EGN (többnyelvű földrajzinév)A programért felelős részleg vezetője Richard Swetenham elnöklésével folyó találkozón a meghívott mintegy 15 európai szakértő között voltak Nick Land az EuroGeographics igazgatója, Joao Geirinhas az EUROGI főtitkára, továbbá az EuroGeoSurvey és AGI egy-egy képviselője, Martin Lenk az IMAGI főtitkára, és további konzulens szakértők, Roger Longhorn és Prof. Antonio Arnoud a Lisszaboni Egyetemről. Egyedüliként az új tagországokból a FÖMI is meghívást kapott, a konzultáción dr. Mihály Szabolcs főigazgató kijelölésével és megbízásával vehettem részt. Az Európai Bizottságtól a DG JRC Téradat-infrastruktúra egységét John Smith, az EUROSTAT szervezetet Daniel Rizzi, míg a vendéglátó intézményt a térinformatikában illetékes Frederico Milani és Marcel Watelet képviselte. Az ülés rapportőrje a brit Michael Blakemore, a HUNAGI brit társszervezete, az AGI képviselője volt.Az összejövetel konzultatív értekezlet jellegű volt, helyenként műhely elemekkel átszőve. Célja az volt, hogy az eddigi térinformatikai projektek eredményei illetve tapasztalatai ismeretében, illetve a jelenlegi általános helyzet és fejlődési trend tükrében az egybegyűltek milyen véleményt képviselnek hat előre meghatározott kérdéskörben. Hozzászólásaimban kifejtett véleményem tekintettel volt a FÖMI tudományos főigazgatója Winkler Péter írásban megfogalmazott drótpostán érkezett véleményére is.
Az ülést Michael Blakemore, az EU által felkért jelentéstevő vezette fel. Hat szempontot bocsátott előre:
- a gyorsan változó piac
- a térinformatika prioritása az elektronikus tartalomszolgáltatásban annak a mitosznak a tükrében, hogy az információk mintegy 80 százaléka helyhez köthető
- melyek legyenek az eContentplus célj a és prioritásai különös tekintettel az alapadatokon túli adatkörökre: pld. talaj, közegészségügy stb.
- újtípusú tartalomszolgáltatások pld a statisztika területén: EUROSTAT és az Experian független cég, továbbá a Navtek/TeleAtlas illetve az ENSZ és a Google együttműködése vagy a civil szféra által irányított térinformatika pld. Wikipedia és hol a határ az eContentplus és az eTen között?
- forrásbiztosítás és fenntarthatóság (a projektek többsége „kifúj” a támogatás befejeztével)
- mindezek egy sor megvitatandó kérdést vetnek fel.
Ezt követően a résztvevők két csoportra oszlottak, hogy részleteiben megvitassák egymás véleményét, majd délután a plenáris ülésen a csoportok képviselői beszámoltak az elért eredményeikről, melyeket most már mindenki részvételével együttesen vitattak meg. Az ülésről emlékeztetőjét a résztvevők utólag megkapják ugyan, de a publikus híranyagot az Európai Bizottság hozza majd nyilvánosságra.
Azt a csoportot, amelybe beosztottak, Federico Milani térinformatiai témakör főigazgatósági szakreferens vezette. Tagjai voltak: Roger Longhorn (független), John Smith (DG JRC), Nick Land (EuroGeographics), Prof Antonio Arnaud (PT), Joao Geirinhas (EUROGI) és Marcel Watelet (EC).
Bevezetőjében megállapította: nőtt a téradatok hozzáférhetősége és használata. Nick Land szerint sajnálatos, hogy mire az INSPIRE eredményei megvalósulnak, az azt hasznosítani tudó és költségvetéssel rendelkezőGMES program már be is fejeződik. Mindenesetre az EuroGeographics az adatspecifikáció, a metaadat-szolgáltatás és adatcsere területén előre lépett. Arnaud professzor hangsúlyozta a mobil eszközök szerepét és jelentőségét és idézte Richard Sweethamet, hogy az adat termékek és a felhasználók között javítani kell az illesztőfelületet. Végül felhívta a figyelmet az adatminőség jelentőségére, különösen a helyfüggő szolgáltatások terén. (Az adatok nagy része gyorsan avul). Hogyan lennének jobban bekapcsolhatók a helyi hatóságok ? Joao Geirinhas az EUROGI tevékenységét mutatta be: tagszervezetei és azok tagintézményei is eredményesen szerepelnek eContent pályázatokon. Roger Longhorn hangúlyozta: a kiírás nyilvánosságra hozatalának időpontja rendszerint már késő az eredményes felkészüléshez. Fontos a súlyozás, és hogy eről a pályázók is értesüljenek. Magát a javaslati anyagot is meg kellene szondázni és a visszajelzések alapján véglegesíteni. John Smith három körülményt és néhány megállapítást hozott fel:
- nem tiszta a használt szaknyelvi terminológia: (a téradat infrastruktúra nem csak térképeket jelent)
- előtérbe hozandók az elektronikus kormányzás programjai
- alapvető a koordináció ügye és a tematikus hálózatok kialakítása, különös tekintettel a tematikák keresztezésére (interdiszciplinaritás). Az alapadatok mellett teret kell engedni a tematikus adatoknak (jó példák: zajdirektíva, vízügyi keretirányelv)
Mindezeket támogassák hálózati szolgáltatás-orientált architektúrák, az adatellátás hatását is mérni szükséges, az INSPIRE szövegező csoportok csak jövő évben fejezik be munkájukat az európai téradat infrastruktúra jogszabályi keretei részleteinek kimunkálásában, végül alapvető a projektek fenntarthatósága és a szabványok (CEN 287 és ISO 211) használata.
A csoportülésen elhangzott hozzászólásom gondolatmenete a következő volt:
- A térinformatika használatának terjedését a következő években különösen felgyorsítják illetve befolyásolják a
o téradat infrastruktúra és kapcsolódó világhálós szolgáltatások,
o távérzékelés,
o a műholdas helymeghatározás, -követés és navigáció, továbbá a mobil hírközlés.
(Ebben a kontextusban a téradat infrastruktúra nem csupán hardver, middlever és szoftver, hanem a kapcsolódó jogi, szabályozási, pénzügyi, intézményfejlesztési, kapacitásbővítési és kutatás-fejlesztés is.)
- Magyarországon az információs társadalom stratégiája egyik indikátoraként fogadták el a téradatok rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének és használhatóságának mértékét.
- Elfogadható, hogy az eContentplus minden INSPIRE Annex I-III adatkörére terjedjen ki. Ugyanakkor sorrendiséget és súlyozást szükséges alkalmazni akár földrajzi alrégió vonatkozásában is. Kelet-Közép Európában különösen jó minőségű alapadat-vagyonnal rendelkezik a kataszteri és topográfiai termékeket illetően Ezek egyben a téradat-infrastruktúra alapjait is képezik. Ezen digitális termékek előállítása, változásvezetése és a kapcsolódó elektronikus tartalomszolgáltatás előnyt kell, hogy élvezzen az eContenplus esetében is, hiszen jobbára ezekre épülnek a további tematikus tartalmak. Az értéknövelésében jelentős szerepet kapnak a vállalkozások, míg katalizátor szerepe van a független, interdiszciplináris nemzeti térinformatikai közösségeknek (Magyarországon a HUNAGI).
- Az elmondottakat három körülmény is igazolja:Pénzügyi oldalról: legalábbis Magyarországon, a FÖMI esetében a legutóbbi évben a korábbi 50%-os állami költségvetési hozzájárulás drasztikusan 10%-ra csökkent, míg a bevételi oldal 50%-os hozama érdemben nem változott. A szélesedő rés betömésére éppen az európai forrásokból, köztük az elektronikus tartalomfejlesztési programtól várnánk támogatást,Szakmai oldalról: a szabványos és harmonizált kataszteri s topográfiai szolgáltatások alapvetőek a nemzeti téradat infrastruktúra kialakítása szempontjából. Említést érdemel a kultúrális különbözőségek hatása: az egyes diszciplinák nagymúltú intézményeinek, szekérvárainak közös érdekfelismerése hosszú folyamat, amely tudatos és folyamatos fogadókészség erősítést és interdiszciplináris kapcsolati rendszert igényel.
- Az önkormányzatok bevonásának legjobb módja lenne olyan projektek befogadása, amelyekkel helyfüggő szolgáltatásoknál az elsődleges alapadatokra épülő tematikus adatok előállításában, ráépítésében és használatában kapnának szerepet. Ilyen pld. a közigazgatási határadatbázisra épülő szolgáltatások bevezetése, melynek egy speciális esete az országhatárt is keresztező tevékenység. Itt a későbbi pán-európai szintű ellentmondások kiküszöbölése miatt a fentről lefelé való előírásoknak, irányelveknek és szabályozásnak is jelentős szerepe van.
- Az adatgazdák közötti együttműködés egy új formája a FAO által kimunkált ENSZ téradat-infrastruktúra kezdeményezés, melyhez Magyarország most csatlakozott. A megvalósítás stratégiája, a Barry Henricksen dokumentum megvitatására két hét múlva kerül sor az ENSZ térinformatikai munkacsoportja soronkövetkező ülésén. Ez a kezdeményezés - melynek célja a mintegy 30 szakosított ENSZ intézmény munkájának megkönnyítése - elvben 200 országot érint, ezért szükséges a téradat infrastruktúrára épülő tartalomszolgáltatás elősegítése. Fontos lenne, hogy Európa adatokban való gazdagsága, a jelentős tapasztalatok és a jelenlegi fejlődés (INSPIRE kezdeményezés) kellően érvényesülne a végső stratégiai dokumentumban.
A csoportvitában előnyt jelentet, hogy mind az EUROGI, mind az EuroGeographics vezetőivel sikerült a kezdettől fogva azonos platformra lépnem, hiszen mindkét szervezet kifejezetten támogatja és elősegíteni igyekszik a maga eszközeivel és lehetőségeivel az új tagországok kohézióját és EU szinthez közelítését. Az volt a megfigyelésem, hogy ez a platform meghatározta a csoport üzenetét a plenáris ülés számára.
A plenáris ülés a két csoport eredményeit hallgatta meg a jelentéstevők felvezetései alapján
A csoport megállapításai (Roger Longhorn )
- a térinformatika jelentése – az értelmezés szélességét nem javasolja szűkíteni,
- a diszciplínák keresztezése hasznos,
- fókuszáljon adatszolgáltatásra és támogató szolgáltatásra úgy, hogy azok páneurópai szempontból is hasznosíthatók legyenek, e felhasználóra nagyobb figyelem irányuljon,
- feltétel legyen a szabványok használata,
- vegye figyelembe az INSPIRE irányelveit,
- a méretarány kérdés: hogyan lehet hasznosítható pld.egy városi alkalmazás európai szinten?
- a tematikus hálózatok jelentősége túlmutat az INSPIRE-on: kockázatkezelés, tengerészeti alkalmazások , erdészet stb.
- hiányos a koordináció,
- megoldandó a finanszírozás mechanizmusa (többféle forrásmegoszlási modell bevezetése (30%-80% között),
- alkalmazzanak súlyozást,
- támogassák az innovatív megoldásokat
- fordítsanak gondot a minőségbiztosítás megkövetelésére,
- igyekezzenek a bevált legjobb gyakorlat bemutatására (közösségközti, országok-közötti és határon átívelő alkalmazások révén) Ilyen pld. a RISE, amely meteorológia, tengerészeti és szárazföldi szakmai közösségek együttműködése.
- figyelem a helyfüggő szolgáltatásokra
B csoport megállapításai (Michael Blakemore)
- az adatokból hogyan lehet népesíteni a projektek számát?
- vizsgálandók a projektek adminisztrációt érintő terhei,
- magának az INSPIRE-nak kellene irányt mutatni, merre legyen kiterjesztve az eContentplus,
- hogyan lehetne bevonni a helyi kormányzatokat kiemelni ennek hasznosságát EU szinten,
- a metaadatoknak az eddigieknél intelligensebben kellene mutatni az adatok rendelkezésre állását,
- az üzleti terv készítését tanítani kellene: az üzleti terv önmagában nem azonos a fenntarthatóság egyfajta igazolásával,
- szívesen látnának a projektek között széles kört felölelő adatokat, kombinálva pld. statisztikával,
- jobban megismerni, hogy melyek a felhasználók elvárásai,
- a szakterületi vívmányok állásának jó ismerete is legyen elvárás (eTEN okán),
- költség/haszon elemzés a szabványok bevezetésével kapcsolatban.
A plenáris vitában a zárszó előtt elhangzott hozzászólásom lényege a támogatandó nemzetközi projektek jellegével volt kapcsolatos:
A 2007. évi eContentplus nyertes pályaművei- mozdítsák elő az ágazatközi együttműködést (itt partnerek az adatgazdák, adatkörök korlátozása nélkül, egyik alkalmazás pld. az ENSZ felé történő adatközlés),- segítsék a diszciplinák közötti együttműködést (földtudományok, térképészet, természeti erőforrások , lehetséges alkalmazások: GMES, GEO feladatok, Digitális Föld modellezés és szimuláció),- valósítsanak meg helyi közösségek közötti együttműködést a helyi intézmények és vállalkozások bevonásával pld. a statisztika, helyfüggő alkalmazások, többcélú kataszter területén.Mindezeken a területeken a legjobb gyakorlat egyben a piacot is stimulálja amely piac erősödése végül is a siker egyik fokmérője. Ez utóbbi megállapítás helyénvalóságát külön is aláhúzta Roger Longhorn, az EU független konzulense.
Hangsúlyoztam továbbá, hogy a 2007.évi projekteknek építeni kell az előző sikeres projektekre, és az új tagországokat hozzá kell segíteni ahhoz, hogy a sikeres projektek folytatásába bekapcsolódhassanak (pld. EULIS). Ezzel a véleménnyel egyetérteni látszottak a vendéglátó főigazgatóság tisztviselői.
Michael Blakemore megköszönte a szakértők részvételét és hozzájárulásukat a 2007. és rákövetkező év elektronikus tartalomszolgáltatási pályázati kiírások előkészítéséhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése